Legut�bb Richard Lieu profeszor �s munkat�rsa, Jonathan Mittas (Alabamai Egyetem, Huntsville) az Astrophysical Journal c. rangos szaklap has�bjain fogalmazta meg k�ts�geit. Szerint�k a Vil�gegyetem mikrohull�m� h�tt�rsug�rz�s�ban megfigyelt hideg foltok m�rete t�lzottan hasonl�. Ez az �rt�k viszont �ppen akkora, amilyenre egy lapos Univerzumban lehetne sz�m�tani.

A Vil�gegyetemet kit�lt� mikrohull�m� h�tt�rsug�rz�st 1965-ben fedezt�k fel. Ez a ma 2,7 kelvin h�m�rs�klet� sug�rz�s a magas h�m�rs�klet�, t�gul�, korai Vil�gegyetem sug�rz�s�nak leh�lt maradv�nya. A sug�rz�si t�r akkor alakulhatott ki, amikor a Vil�gegyetem csak h�romsz�zezer �ves volt, az akkori 3000 kelvin h�m�rs�kletr�l a t�gul�s sor�n cs�kkent a sug�rz�s a mai �rt�kre.

Az ut�bbi �vekben a WMAP amerikai �rszonda minden kor�bbin�l nagyobb pontoss�ggal megm�rte a kozmikus h�tt�rsug�rz�s eloszl�s�nak kicsiny elt�r�seit. A sug�rz�s eloszl�sa ugyanis nem t�k�letesen egyenletes (ezt m�r 1992, a COBE �rszonda m�r�sei �ta tudjuk). Vannak az �tlagos h�m�rs�kletn�l kiss� hidegebb tartom�nyok, ezekben a t�rr�szekben alakulhattak ki az �sid�kben a galaxisok �s a galaxishalmazok cs�r�i.

Lieu �s munkat�rsai szerint a hideg foltok megfigyelt m�ret�nek sz�lesebb eloszl�st kellene mutatnia: jobban el kellene t�rnie egym�st�l a m�rt �rt�keknek, nagyobb sz�r�st kellene tapasztalnunk az �tlag�rt�k k�r�l. Indokl�suk szerint az egyik hideg foltb�l �rkez� sug�rz�s �tja sor�n nagyr�szt �res t�ren halad �t, m�g hozz�nk �rkezik, egy m�sik hideg foltb�l indul� sug�rz�s �tj�ba viszont galaxisok, galaxishalmazok esnek. Gravit�ci�s hat�suk �gy hat az elektrom�gneses sug�rz�sra, mint egy lencse - a nagy t�megek elt�r�tik a k�zel�kben elhalad� sug�rz�st, megv�ltoztatj�k a halad�si ir�ny�t, ez�rt m�szereinkhez �rve a h�tt�rsug�rz�s elvileg nem a hideg folt eredeti kiterjed�s�t mutatja, hanem ann�l nagyobbat. A megfigyelt foltnagys�gok viszont alig t�rnek el egym�st�l, nem sz�rnak az �rt�kek, azaz a kutat�k nem tudt�k kimutatni a gravit�ci�s lencsehat�s fell�p�s�t. Az eredm�nyekre t�bb alternat�v magyar�zat k�n�lkozik.

A kozmikus mikrohull�m� h�tt�rsug�rz�s eg�sz �gbolton val� eloszl�sa - ahogyan azt egyre r�szletesebben l�thatjuk. Fel�l az 1965-�s k�p, a sug�rz�s felfedez�se ut�n; k�z�pen a COBE (Cosmic Background Explorer) �rszonda 1992-es k�pe, amelyben el�sz�r l�thattuk a h�m�rs�klet- �s s�r�s�gingadoz�sokat; alul a MAP �j, minden kor�bbin�l r�szletesebb k�pe a sug�rz�sr�l. A k�z�ps� s�vot a Tej�trendszer korongja takarta ki (k�p: NASA)

Lehets�ges, hogy a sz�m�t�sokban haszn�lt kozmol�giai param�terek (a Hubble-�lland� �rt�ke, a s�t�t anyag mennyis�ge stb.) nem j�k. A param�terek v�ltoztat�s�val el lehet �rni, hogy a modell is keskeny eloszl�st adjon meg a hideg foltok m�ret�re. A param�terek kell� m�dos�t�sa ut�n a lencsehat�st is be lehet �p�teni a modellbe. Ez a legkonzervat�vabb megold�s, de a modell �tdolgoz�s�hoz vezet, hiszen a sz�m�t�sokban eddig haszn�lt param�terek �rt�ke m�s megfigyel�si adatokhoz val� illeszt�sb�l sz�rmazik.

Mer�szebb feltev�s szerint a h�tt�rsug�rz�s hidegebb foltjai nem a Vil�gegyetem korai korszak�nak a maradv�nyai, nem az akkori helyzet eml�k�t �rzik, hanem valamilyen m�s, a k�zel�nkben v�gbemen� fizikai folyamatb�l sz�rmaznak. Ez esetben logikus, hogy nem siker�lt kimutatni a gravit�ci�s lencsehat�st. Lehets�ges, hogy abban a hatalmas t�rben, amelyet a sug�rz�s bej�r, l�tezik valamilyen ismeretlen hat�s, amely lecsillap�tja az �ltalunk v�rt hat�sokat?

A legvitathat�bb feltev�s szerint pedig a h�tt�rsug�rz�s egy�ltal�n nem az �srobban�s maradv�nya, hanem valamilyen m�s folyamatban keletkezett a k�zel�nkben, ez�rt nem is kellett gravit�ci�s lencsehat�st elszenvednie.

A h�tt�rsug�rz�s hideg foltjainak elemz�se csak egy az �srobban�s elm�let�t k�ts�gbe von� friss elk�pzel�sekb�l. A kritikus v�lem�nyek szerint egyre �jabb, ellen�rizhetetlen feltev�seket illesztenek a modellekbe, hogy �sszhangot teremtsenek a megfigyel�si adatokkal. Az els� ilyen nagyobb l�p�s az �st�rt�net �n. infl�ci�s szakasz�nak felt�telez�se volt: eszerint k�zvetlen�l megsz�let�se ut�n a f�nysebess�gn�l gyorsabban t�gult volna a Vil�gegyetem. A legfrissebb fejlem�ny a s�t�t energia (a gravit�ci�val ellent�tes hat�s� "tasz�t�er�") fogalm�nak bevezet�se, amire az�rt volt sz�ks�g, hogy magyar�zatot adjanak a Vil�gegyetem gyorsul� �tem� t�gul�s�ra. A s�t�t energi�t azonban m�g senki sem �szlelte, nem m�rte, �s a mibenl�te is teljesen ismeretlen. Nem csoda, ha n�h�nyan m�s �ton keresik a megold�st.

Feladt�k a leck�t a Spitzer-�rteleszk�p m�r�si eredm�nyei is. Az �srobban�s ut�n 600 milli� - 1 milli�rd �vvel kialakult galaxisokban v�r�s �ri�s t�pus� csillagokat �szleltek. V�r�s �ri�s �llapotba �regkorukban ker�lnek a csillagok, amikor m�r el�gett�k az �sszest hidrog�nt. 1 milli�rd �v viszont ehhez nem el�g. A fiatal Vil�gegyetemben olyan halmazokat �s szuperhalmazokat is tal�ltak, amelyek kialakul�s�ra az �srobban�s-modellre alapozva ismereteink szerint szint�n nem lehetett elegend� id�.

Forr:origo