B�r a Plut�n�l valamivel nagyobb �s l�nyegesen t�volabbi 2003 UB313 jel� �gitest st�tusz�n m�g vitatkoznak, helytelen�l a tizedik bolyg� elnevez�se terjedt el. Az ugyanakkor �tmenetileg Xena n�vre is keresztelt �gitest k�r�l nemr�g egy apr� holdat tal�ltak a szakemberek.

A 10 m�teres Keck II t�vcs�vel 2005. szeptember 10-�n Michael E. Brown (Caltech) �s koll�g�i vizsg�lt�k az objektumot. A t�vcs� l�zeres m�csillag alapj�n ir�ny�tott adapt�v optikai rendszer�vel rendk�v�l j� felbont�s� felv�teleket k�sz�tettek. Az adapt�v optik�kn�l a megfigyelt �gitesthez k�zel egy f�nyes csillagot is k�vetnek a szakemberek. Ennek k�pe a l�gk�ri turbulenci�k miatt, nem teljesen pontszer�. Az ide�lis alakt�l t�rt�n� elt�r�s�t a t�vcs�t�k�r v�kony szegmenseinek enyhe torz�t�s�val folyamatos korrig�lj�k - �gy l�nyegesen jobb felbont�st tudnak el�rni, mint amire a t�vcs�, a l�gk�r korl�toz� hat�sa miatt, elm�letileg k�pes.

Mivel a m�dszerhez f�nyes �s k�zeli vezet�csillag kell, csak az �gbolt bizonyos ter�letein lehet haszn�lni. Ezen a probl�m�n seg�t a l�zeres m�csillag. Itt egy f�ldi l�zersug�r kb. 120 km magasan f�nyl�sre gerjeszti a l�gk�ri g�zt, l�trehozva egy m�csillagot. Ennek k�pe az �gbolt b�rmely r�sz�n lehet�v� teszi a pontos korrekci�k kisz�m�t�s�t.

A m�dszerrel nyert j� felbont�s r�v�n a 2003 EL61 jelz�s�, Santa n�vre keresztelt Kuiper-objektum eset�ben, kor�bban m�r siker�lt egy apr� holdat felfedezni. A jelenlegi felv�telek alapj�n pedig kider�lt, a Xena sem mag�nyos objektum: siker�lt egy n�la 60-szor halv�nyabb �gitestet megfigyelni mellette. A Gabrielle nevet kapott k�s�r� legal�bb tizedakkora, mint a 2700 km-es Xena, teh�t nagyj�b�l 250-270 km az �tm�r�je. A p�ros egyel�re nem hivatalos elnevez�s�t a n�pszer� Xena kalandfilmsorozat f�h�sn�j�r�l �s �t k�s�r� t�rs�r�l kapta.

A jelenlegi elgondol�sok alapj�n, a hold egy becsap�d�skor kirobbant anyagb�l �llt �ssze, hasonl�an ahhoz, ahogy azt a Pl�t�-Charon, vagy a F�ld-Hold rendszer eset�ben felt�telezik. A hold seg�ts�g�vel lehet�s�g ny�lik a Xena t�meg�nek, m�rete ismeret�ben pedig s�r�s�g�nek megbecsl�s�re. Ut�bbi alapj�n az �sszet�tel�re is tudunk majd k�vetkeztetni.

A felfedez�s tov�bbi �rdekess�ge, hogy a ma ismert, n�gy legnagyobb Kuiper-objektum k�z�l h�rom (Xena, Pl�t�, Santa) k�r�l egyar�nt siker�lt holdat tal�lni. A jelens�g teh�t �ltal�nosnak t�nik. A modellek ezt el�re is jelzik, a becsap�d�sok szimul�ci�i alapj�n, sok kisebb hold keletkezhet a Kuiper-objektumok k�r�l a felsz�n�kr�l kirep�l� t�rmel�kekb�l.

A jelenleg ismert, n�gy legnagyobb Kuiper-objektum (Pl�t�, 2005 FY9, 2003 EL61, 2003 UB313) k�z�l csak egy: a 2005 FY9 (nem hivatalosan H�sv�ti Ny�l) k�r�l nem tal�ltak eddig holdat (fot�: W. M. Keck Observatory)

A Gabrielle kering�sideje pontosan nem ismert, de nagyj�b�l 14 nap lehet. A Xen�t�l a F�ld-Hold t�vols�gnak k�zel tizede v�lasztja el. Sok kutat� szerint az �j felfedez�s is csak a j�ghegy cs�csa. A Napt�l jelenleg 97 csillag�szati egys�gre (k�zepes Nap-F�ld t�vols�gra) l�v� Xena-Gabrielle p�ros �s kor�bban felfedezett t�rsaik, csak a Kuiper-�v t�bb t�zezer objektumb�l �ll� z�n�j�nak els� ismert tagjait jelentik. Ilyen szempontb�l sem szerencs�s teh�t a tizedik bolyg� elnevez�s - ha a felfedez�sek a jelenlegi �temben folynak, hamarosan m�r sz�zadik bolyg�r�l is besz�lhetn�nk.

Forr:origo