Kheopsz piramisa 
Kheopsz, egyiptomi uralkod� (Kb. Kr.e. 2551 - 2528) hatalmas piramisa az egyetlen, viszonylag �ps�gben megmaradt vil�gcsoda. Az �p�tm�nyt hatalmas m�retei miatt "nagy piramisnak" is szokt�k nevezni. A k�nai nagy fal mellett Kheopsz s�reml�ke a vil�gon l�trehozott, legnagyobb emberi �p�tm�ny.A vil�gcsod�k list�j�n �v� az elsõ hely. Magass�ga 146,6 m�ter, vagyis akkora, mint egy �tven emeletes felhõkarcol�.

Snofru f�ra� hal�la ut�n fia, az ifj� Kheopsz azonnal utas�t�st adott a piramis �p�t�s�nek elkezd�s�re. Dzs�szer f�ra� (Kr.e. 2609 - 1590) temet�se �ta valamennyi uralkod� piramist emeltetett mag�nak v�gsõ nyughelyk�nt. Kheposz is k�vette õsei p�ld�j�t, �s azt szerette volna, ha az õ s�reml�ke minden addigi piramisn�l nagyobb �s szebb lenne.

A piramis k�zel k�tmilli� m�szkõt�mbbõl �ll. Mivel a k�sz piramis s�lya meghaladja a 6 400 000 tonn�t, csakis kem�ny sziklatalajt v�lasztottak alapzatul. A rendk�v�l kem�ny ter�let a sivatagban fek�dt, k�t kilom�terre a G�za nevû falucsk�t�l. Az �p�tkez�s c�lj�b�l kijel�lt, igen kem�ny talaj� ter�letet gondosan elõ kellett k�sz�teni. Felrajzolt�k a piramis alaprajz�t, majd v�zmentesen z�r�d� t�gla- �s v�lyogfallal vett�k k�rbe az eg�szet. A ter�letet sakkt�blaszerûen csatorn�kkal h�l�zt�k be. A hatalmas elõk�sz�tõ munka t�z �ven �t tartott. Legal�bb 4000 egyiptomi dolgozott itt, mûv�szek, �p�t�szek, kõfarag�k �s egy�b k�zmûvesek. H�rodotosz, a nagyh�rû g�r�g t�rt�net�r� (Kr.e. 484 -425) besz�mol arr�l, hogy a munk�latok tov�bbi 20 esztendeig tartottak.

Kheopsz kir�ly gigantikus s�reml�k�n kereken 100000 munk�s dolgozott. A gy�m�ntk�nt szikr�z� piramis belsej�ben egy titokzatos, szerte�gaz� folyos�rendszer h�z�dik meg. Mindazon�ltal a tud�sok egy r�sze �gy v�li, hogy Kheopsz f�ra�t sohasem temett�k el a h�res, nagy piramisban.


Ezt a meglepõ felt�telez�st h�rom �rvvel t�masztj�k al�:

1. A halotti kamra nincsen feld�sz�tve. Ez t�k�letesen ellentmond az akkori szok�soknak.

2. Az elhunyt f�ra� szarkof�gja csak f�lig k�sz�lt el, a teteje pedig teljesen hi�nyzik.

3. Rendk�v�l k�l�n�s az a t�ny is, hogy a halotti terembõl k�t szûk szellõzõcsatorna vezet a piramis felsz�n�re.

A halottaknak azonban nincs sz�ks�g�k levegõre! Val�sz�nûnek l�tszik teh�t, hogy Kheopsz kir�ly sohasem nyugodott ezen a helyen. A Nagy Piramis belsej�t 3500 �ven kereszt�l senki sem h�borgatta. Nemcsak a gondosan lez�rt ajt�k tartott�k vissza a s�rrabl�kat �s a fosztogat�kat, hanem a rettentõ f�lelem is.

Az egyiptomiak hite szerint ugyanis a sz�rnyûs�ges szellemek õrzik a s�rhelyet, �s a sz�rnyetegek k�ny�r�let n�lk�l meg�lnek mindenkit, aki h�borgatni meri a piramis b�k�j�t!

Forr:harmonet.hu