Robert Koldewey, n�met archeol�gus �gy gondolta, hogy itt, Bagdadt�l 90 kilom�terre d�lre fogja megtal�lni a legend�s �kori nagyv�ros, Babilon els�llyedt romjait. A v�rost h�romszor is teljesen lerombolt�k, �m lak�i �jra fel�p�tett�k. Csup�n 3000 ezer �ves fenn�ll�sa ut�n, Kr.e. a 6-5-dik sz�zadban, a perzs�k �s a maked�nok uralma idej�n indult hanyatl�snak.

Babilont mindig is a vil�g egyik legjelentõsebb v�ros�nak tartott�k. H�rnev�t nem utols�sorban h�rom lenyûg�zõ sz�ps�gû �p�tm�ny�nek k�sz�nhette, amelyek az akkori kor sz�nvonal�hoz viszony�tva val�s�gos technikai csod�nak sz�m�tottak.


Szemir�misz f�ggõkertje
Utaz�k ezrei voltak k�v�ncsiak B�bel torny�ra, Szemir�misz f�ggõkertj�re �s a v�rost �vezõ v�dõfalra. Tizennyolc hossz� esztendõn �t tartott az emberpr�b�l� munka. Rengeteg k�vet �s t�rmel�ket kellett elhordani, de meg�rte: a kitart� munka sor�n megtal�lt�k B�bel torny�t, ezt a hatalmas, vaskos templomot, melyet �p�tõi Marduknak, a birodalom legfõbb istens�g�nek szenteltek. A 90 m�ter magas �s 90 m�ter oldalhossz�s�g�, n�gyzet alaprajz� �p�letbõl az alapzat �s egy t�rmel�khalom v�szelte �t az �vezredek m�l�s�t. Koldewey r�bukkant a babiloni v�rosfalra is.

Az �p�tm�ny nemcsak a v�rost �s a palot�t fogta k�rbe, de egy jelentõs m�retû sz�nt�f�ldet is. Val�sz�nûleg itt tal�lt mened�ket a k�rny�k n�pe h�bor�k idej�n. Az idõ ezeket sem k�m�lte meg, a szorgalmas kutat�k itt is csup�n az alapokat t�rhatt�k fel. A t�rmel�k halmai k�z�tt helyenk�nt 12 m�teres magass�g� romdarabokra bukkantak. A f�ggõkertnek ekkor m�g mindig nem akadtak a nyom�ra. A kitart� kutat� �veken kereszt�l hi�ba kereste a f�ggõkertet, m�g egy napon r�mosolygott a szerencse. A palotanegyed �szakkeleti sark�ban, rendk�v�l vastag t�rmel�kr�teg alatt egy olyan �p�tm�nyre bukkant, amelyhez hasonl�t kor�bban senki sem l�tott. Az alap tizenk�t egyenlõ nagys�g�, keskeny kamr�b�l �llt, melyeket - a babiloni �p�tkez�si szok�sokt�l elt�rõen - faragott k�vekbõl emeltek! A kamr�k k�z�tt, k�z�pen egy hossz� j�rat h�z�dott. Az �p�tm�ny tetej�t rendk�v�l vastag, �getett t�gl�k alkott�k. A t�gl�k nagys�ga arra enged k�vetkeztetni, hogy ezeket eleve �ri�si teher megtart�s�ra sz�nt�k.

A falak �s az oszlopok vastags�ga helyenk�nt a h�t m�tert is meghaladta. A kutat�k azon is m�dfelett csod�lkoztak, hogy a r�gi Babilonra cseppet sem jellemzõ �p�let m�ly�n egy k�t rejtõz�tt! Miut�n Koldewey emberei elhordt�k a r�rak�dott iszonyatos mennyis�gû t�rmel�ket, kider�lt, hogy a k�t egy k�z�psõ, szab�lyos k�r alak�, �s k�t oldals�, sz�gletes akn�b�l �ll. Sajnos, az õsi k�thoz tartoz�, f�b�l �s vastag k�telekbõl �ll� felvon� �s v�zkiemelõ szerkezetet elf�jta a t�rt�nelem szele. Koldewey hosszasan t�prengett azon, hogy mi lehet ez az eg�szen k�l�nleges szerkezetû �p�let. Babilonban csup�n k�t alkalommal haszn�ltak fel faragott k�veket a hatalmas �p�tkez�sek sor�n. A Kasr nevû kir�lyi v�r �szaki fal�t �s Szemir�misz f�ggõkertj�t �p�tett�k ebbõl az anyagb�l.

Mivel a kutat�k m�r kor�bban r�bukkantak a Kasr romjaira, nyilv�nval�v� v�lt, hogy a titokzatos pinceboltozat egykor a vil�gh�rû f�ggõkertet tartotta. A l�pcsõzetes fel�p�t�sû fõ�p�let val�sz�nûleg a pinceboltozat f�l�tt helyezkedett el. Az �ri�si "l�pcsõfokok" mindegyike �t m�terrel volt magasabb az alatta fekvõn�l, �s egy 5,45 m�ter hossz�, 1,35 m�ter sz�les hõr�teg z�rta le. Rejt�ly �vezi azt is, hogy mi�rt �ppen Szemir�misz nev�hez fûzõdik a kert fel�p�t�se. Ha t�nyleg �lt valaha Szemir�misz nevû, legend�s h�rû babiloni-assz�r kir�lynõ, akkor uralkod�sa t�bbsz�z �vvel megelõzte a f�ggõkert �p�t�s�t. Elk�pzelhetõ, hogy a kert meg�p�t�sekor is egy Szemir�misz nevû kir�lynõ �lt a tr�non, �m erre egyelõre nincs bizony�t�k. A f�ggõkertet Antipatrosz a m�sodik helyen eml�ti, �m a h�t vil�gcsoda k�z�l tal�n �ppen ezt ismerj�k a legkev�sb�.

Annyit biztosan tudunk, hogy II. Nab�kudurri-uszur babiloni kir�ly (Kr.e. 605 -562) �p�tette a kertet.

Forr:harmonet.hu