Az olimpiai Zeusz-szobor 
A legvadabb h�bor�k kellõs k�zep�n, amikor p�ld�ul Ath�n Sp�rta ellen harcolt, egy nagy csapat fiatalember egyszer csak letette a fegyvert, �s mit sem t�rõdve az egym�ssal szemben �ll�, �llig f�lfegyverkezett seregekkel, elindult Olimpia fel�. Az ifjak nyugodtan vonultak a v�r�ztatta f�ldeken c�ljuk, az Ath�nt�l 260 kilom�terre, d�li ir�nyban fekvõ, Zeusznak szentelt kultikus k�zpont ir�ny�ba. A b�ke csup�n Olimpia k�rny�k�re korl�toz�dott. A g�r�g�k hite szerint legfõbb isten�k, Zeusz rendelkezett �gy, hiszen neki szentelt�k az olimpiai j�t�kokat. A legend�k szerint Zeusz atyja, a f�lelmetes Kronosz Olimpia k�zel�ben �lt, egy festõi sz�ps�gû dombon.


Egy j�slat megijesztette a nagyhatalm� istens�get, mert azt �ll�totta, hogy Kronosz uralm�nak egyik fi�gyermeke fog majd v�get vetni. Az istens�g ez�rt valamennyi gyermek�t lenyelte. Kronosz feles�ge, Rhea sajg� sz�vvel n�zte a csecsemõk sors�t, �s amikor megsz�letett hatodik gyermek�k, Zeusz, elhat�rozta, hogy cselhez folyamodik. Az �jsz�l�tt helyett egy j�kora k�vet csomagolt a p�ly�ba, �s azt adta oda kegyetlen f�rj�nek. Kronosznak nem tûnt fel a csal�s, gyan�tlanul lenyelte a k�vet. Zeusz azut�n titkos helyen nõtt fel. Megerõs�dve bossz�t esk�d�tt. Olyan italt adott Kronosznak, hogy az eleven fel�klendezte lenyelt gyermekeit, Zeusz diadalmaskodott �s atyj�t a g�r�g alvil�g, a Tartarosz m�ly�re tasz�totta. Ettõl a napt�l kezdve õ uralkodott az eg�sz vil�g, az istenek, az emberek, de m�g az idõj�r�s felett is.

Megparancsolta, hogy gyõzelme eml�k�re rendezzenek olimpiai versenyeket. Zeusznak, a hell�nek legfõbb istens�g�nek parancs�ra Kr. e 776-ban megszervezt�k az elsõ olimpiai j�t�kot. A n�gy�venk�nt megrendezett �nneps�gsorozat keret�ben nemcsak sportversenyekre, de vall�sos szertart�sokra is sor ker�lt. A fõisten tisztelet�re tartott versenyeket hamarosan m�r az olimpiai j�t�kok n�ven emlegett�k G�r�gorsz�g szerte. A k�t olimpia k�z�tt eltelt idõszak, az olimpi�sz v�lt a g�r�g idõsz�m�t�s alapj�v�. Az olimpi�szokat k�nnyû volt megk�l�nb�ztetni egym�st�l, mivel ezeket a n�gy�ves idõszakokat mindig a legut�bbi olimpi�n kimagasl� teljes�tm�nyt ny�jt� sportol�k egyik�rõl nevezt�k el.

Kr. e. 470-ben G�r�gorsz�g legeldugottabb falvaiba is h�rvivõk �rkeztek. Szeg�ny �s gazdag egyar�nt �mulva hallgatta a felsz�l�t�st: �p�lj�n Olimpi�ban egy �j templom a mennyd�rgõ Zeusz tisztelet�re, nagyobb �s szebb minden eddigi szent�lyn�l! A hatalmas terv megval�s�t�sa hihetetlen�l sok p�nzbe ker�lt, ez�rt az �p�tõk a h�võk t�mogat�s�ra sz�m�tottak. Az eg�sz orsz�g megmozdult megindultak a bõkezû adom�nyokat sz�ll�t� karav�nok. Kr. e. 457-ben elk�sz�lt a templom, �s egy sz�npomp�s �nneps�g sor�n felavatt�k. Az �p�let egy 1 m�ter magas, mesters�ges emelked�sen �llt. Alapzata szinte teljes �ps�gben maradt, ez�rt ismerj�k pontos m�reteit. A 64�27 m�teres t�glalap alak� ter�leten magasodott a m�rv�nylapokb�l �ll� tetõt tart� 34, egyenk�nt 10,53 m�teres, m�szkõbõl faragott oszlop.



A templom sz�v�ben helyezkedett el a Zeusz szobr�t rejtõ kamra. Pheidi�sz mester, a korszak �nnepelt szobr�sza k�sz�tette el ezt a sokat csod�lt remekmûvet, amely a harmadik helyen �ll a vil�gcsod�k list�j�n
A m�retek lehetetlenn� tett�k, hogy egy darabban sz�ll�ts�k �t a k�zelben �ll� szent�lybe. A szobr�sz val�sz�nûleg t�bb, kisebb darabra szedette sz�t a remekmûvet, �s ezeket a gondosan megsz�mozott r�szeket egyenk�nt vitt�k �t a Zeusz-templom belsõ kamr�j�ba. Olimpia k�rny�ke eg�sz Hellaszban a legfontosabb Zeuszszent�lynek sz�m�tott.

A Szent Liget k�rny�k�n �ll� �p�tm�nyek k�z�l mindeddig csup�n a templom alapjait �s n�h�ny szobrot siker�lt felt�rni. Zeusz szobr�nak holl�t�rõl csak tal�lgat�sok vannak. Azt biztosan tudjuk, hogy a Kr. u. 2-dik �vsz�zad egyik rendk�v�l heves f�ldreng�se s�lyosan megrong�lta. Egyes besz�mol�k szerint Kr. u. 350-ben fosztogat�k rombolt�k le a remekmûvet. Egy m�sik feljegyz�s szerint Kr. u. 475-ben Konstantin�polyba hurcolt�k, ahol tûzv�sz �ldozat�v� v�lt.

Forr:harmonet.hu