Egy s�t�t lepelbe burkol�z�, fej�ben is s�t�t terveket forgat� alak osont a nagyv�ros utc�in. K�penye alatt r�vid f�kly�t rejtegetett, �gy haladt a telep�l�s sz�l�n emelt gy�ny�rû, h�feh�r �p�tm�ny, Artemisz nagyh�rû temploma fel�.

A titokzatos alak kij�tszotta a figyelmetlen, vagy tal�n alv� õr�ket, �s bejutott a templom sz�v�be. Amit ezut�n tett, az kiv�ltotta az eg�sz akkori civiliz�lt vil�g megd�bben�s�t �s iszonyat�t. Az �jszakai l�togat� ugyanis elõvette a f�kly�j�t, �s l�ngra lobbantotta a szent�lyben felhalmozott �ldozati aj�nd�kokat!

A tûz belemart a dr�ga sz�vetekbe, �s hamarosan az eg�sz hatalmas �p�let l�ngokban �llt. A tûz sz�rnyû munk�t v�gzett. Mire a Nap elõbukkant a l�t�hat�r m�g�l, a vil�g h�t csod�ja k�z� besorolt templomb�l csak �szk�s, f�st�lgõ romok maradtak. A leoml� mennyezet maga al� temette az istennõ szobr�t, csup�n a megfeketedett, megrepedt �s megdõlt m�rv�nyszobrok meredtek v�dl�n az �g fel�. A h�res szent�ly a pusztul�s �v�ben m�r k�zel ezer esztendeje hirdette az istennõ dicsõs�g�t. Epheszosz v�ros�t az �j haz�t �s leteleped�sre alkalmas helyet keresõ i�n haj�sok alap�tott�k, a Kr. e. 2-dik �vezred v�ge fel�. A Szamosz sziget�vel szemben fekvõ parton l�trej�tt �j v�ros vir�gz�snak indult. Pomp�s palot�k �s hatalmas templomok nõttek ki az egyszerû kunyh�k k�z�l, a kik�vezett ag�r�kat (piactereket) j�l ki�p�tett, gondozott utak k�t�tt�k �ssze. Nõtt a lakoss�g l�tsz�ma, Epheszosz az �vil�g egyik legfontosabb v�ros�v�, a kereskedelem �s a kult�ra egyik k�z�ppontj�v� v�lt.

A partra sz�ll� hell�n telepesek a Kaysztrosz foly� torkolat�nak k�zel�ben, egy v�dett helyen r�bukkantak az õslak�k egyik szent�ly�re. A bennsz�l�ttek egy megszentelt fa elõtt �ldoztak istennõj�knek, egy sok kebellel �br�zolt, õsi �zsiai term�szetistens�gnek. A g�r�g�k hamarosan bekapcsol�dtak a helyi kultusz �pol�s�ba, csup�n az istenasszony nev�t v�ltoztatt�k meg. �gy v�lt�k, hogy az õslakosok istene nem m�s, mint a gy�ny�rû Artemisz, a szûz holdistennõ, a h�res vad�sz. Hit�k szerint Artemisz v�dte a v�rosokat, a nõket �s a fiatal �llatokat is. A telepesek azonnal �p�tkezni kezdtek, �s nemsok�ra egy nagyszerû �p�tm�ny k�rvonalai bontakoztak ki az õsi f�k t�v�ben.

Az �p�tkez�st az sem akad�lyozta, hogy Krõzus, l�diai kir�ly a Kr. e. 560-dik esztendõben elfoglalta Epheszoszt. A h�d�t�k fejedelme nemcsak k�zismerten d�sgazdag uralkod� volt, de mindenki tudta r�la, hogy a g�r�g istenek �s a hell�n kult�ra nagy tisztelõje. A kir�ly nagyvonal� p�nz�gyi t�mogat�s�val hamarosan elk�sz�lt Artemisz gy�ny�rû temploma. A hell�n vil�gban sehol nem akadt m�g egy ilyen pomp�s �p�tm�ny. Az �j csod�t Artemiszionnak nevezt�k el. Mivel Kis-�zsi�ban gyakoriak voltak a f�ldreng�sek, az �j szent helyet eleve egy l�gy talaj� vid�ken �p�tett�k fel. Azt gondolt�k ugyanis, hogy a puha f�ld m�g a leghevesebb f�ldmozg�sok rombol� erej�t is elnyeli.


Elsõ l�p�sk�nt egy hatalmas kiterjed�sû munkag�dr�t �stak ki, aminek a talapzat�ba tûzben edzett t�lgyfa gerend�kat vertek le.

A fagerend�k tartott�k az iszonyatos s�ly� sziklar�teget, amely eg�szen a talaj szintj�ig �rt. Ezen a vastag kõsziklar�tegen �llt a templom. Az �p�let 51 m�ter sz�les �s 105 m�ter hossz�s�g� volt. 127, egyenk�nt 18 m�ter magas m�rv�nyoszlop tartotta a tetõszerkezetet. A tetõzet c�drusf�b�l, a szent�ly magas, arannyal �s dr�ga fest�kekkel d�san feld�sz�tett, csiszolt sz�rnyas ajtajait ciprusf�b�l k�sz�tett�k. A szent�ly belsej�ben helyezkedett el az istennõ k�zel k�t m�teres f�b�l faragott szobra. Artemisz k�pm�s�t arannyal �s ez�sttel bor�tott�k be. A hell�n vil�g legcsod�latosabb �p�tm�nye, Artemisz gy�ny�rû temploma v�lt a l�ngok martal�k�v�, amikor egy s�t�t �jszak�n lecsapott a torzult lelkû gy�jtogat�.

A romok k�z�tt kutat� epheszosziak hirtelen ujjong�sban t�rtek ki, a puszt�t�s kellõs k�zep�n ugyanis r�bukkantak az istennõ szinte teljesen �ps�gben maradt szobr�ra! Epheszosz v�rosa �j otthont teremtett szeretett istens�g�nek, m�g szebbet, m�g nagyobbat, mint amilyen a lerombolt volt. Karav�nok, teherhaj�k hozt�k az aranyat, ez�st�t, a dr�ga holmikat. Kheirokrat�szt, az egyik epheszoszi �p�t�szt b�zt�k meg az �jj��p�t�si munk�latok vezet�s�vel. A mester elõsz�r is elhordatta a nagyobb romokt, majd parancsot adott a t�rmel�khalmok elsim�t�s�ra. Ebbõl alak�tott�k ki az �j alapzatot, melyet massz�v m�rv�nyt�mb�kkel vettek k�rbe, �gy az �p�let alapter�lete 65�125 m�terre n�vekedett.

A tov�bbi munk�k sor�n azonban �gyeltek arra, hogy ne nagyon t�rjenek el a r�gi templom szerkezet�tõl. Kheirokrat�sz pontosan a r�gi, megrepedezett m�rv�nyoszlopok hely�re �ll�tatta a 127 �j tart�oszlopot. 36 oszlopra helyezt�k a hatalmas, dombormûvekkel d�sz�tett fr�zt, amelynek k�pei a hell�n istenek �s f�listeni hõs�k dicsõ tetteit �r�k�tett�k meg. Az �j templom �p�t�se az �ri�si erõfesz�t�sek ellen�re is t�bb �vtizedig tartott. Artemisz �jj�sz�letett szent�lye t�bb�-kev�sb� hasonl�tott le�gett elõdj�re. Kr. e. 334. Esztendõ alaposan feldolygatta a kis-�zsiai g�r�g�k �let�t. Ekkor Epheszosz falai elõtt is megjelentek a vil�gh�d�t� ifj� hadvez�r, a legend�s Nagy S�ndor csapatai. A diadalmas had�r szem�lyesen kereste fel az �p�tkez�s sz�nhely�t, �s felaj�nlotta, hogy nemcsak tervekkel �s j�tan�csokkal, de arannyal is seg�ti az epheszosziakat. Cser�ben azt k�rte, hogy majd az elk�sz�lt templomon fel�rat �r�k�tse meg dicsõs�ges nev�t. Az epheszosziaknak nem kellett a maked�n kir�ly aranya. Ez�rt cselhez folyamodtak, �s S�ndor el� borulva kijelentett�k: a mindenkit leig�z� maked�n kir�ly maga is egy igazi istens�g. Azt pedig Azt pedig senki sem gondolhatja megfelelõ megold�snak, hogy egy istennõ templom�t egy m�sik �p�ttesse fel. Nagy S�ndornak tetszett a h�zelgõ sz�, �s kivonult a v�rosb�l.

A munk�latok �vtizedeken �t tartottak. Az �j templom nemcsak a vall�sos �let k�zpontj�v� v�lt, de val�s�gos �j v�ros nõtt ki k�r�l�tte a f�ldbõl. A kereskedõ hell�nek sz�m�ra term�szetes volt, hogy a templomban k�ssenek kisebb-nagyobb �zleteket. Az Artemiszion a vid�k legnagyobb bankj�nak sz�m�tott. Ha valakinek p�nzre volt sz�ks�ge, az felkereste a fõpapot. A p�nz k�nnyen j�tt, de magas kamatot kellett ut�na fizetni. A kamatl�b 10 sz�zal�k k�r�l mozgott. Ez csak a k�z�ns�ges polg�rokra vonatkozott. A v�rosok �s a falvak lak�it�l 6 sz�zal�kkal is megel�gedtek, ha pedig a h�bor�z� �llam k�rt hitelt, akkor Artemisz fõpapja csup�n 1,5 sz�zal�knyi kamatot sz�molt fel. Kr. e. 133-ban meghalt III. Attalos, pergamoni kir�ly, �s R�m�ra hagyta birodalm�t, �gy az ahhoz tartoz� Epheszoszt is, mely Ephesus n�ven az �jonnan alap�tott Asia provincia fõv�rosa lett.

A r�maiak felfedezt�k, hogy a g�r�g Artemisz nem m�s, mint Diana, a vad�szat r�mai istennõje. �gy a v�ros �s a templom egy val�s�gos aranykor bek�sz�nt�t �nnepelhette. A gy�ny�rû Artemiszion m�g h�rom �vsz�zadon �t a vall�si �s gazdas�gi �let k�z�ppontja maradt, m�g a Kr. u. 262-dik esztendõben az erre vonul� g�t hord�k �ldozat�v� nem v�lt. A g�tok kifosztott�k �s r�szben lerombolt�k a pomp�s �p�letet. A templom 118 �vvel k�sõbb elvesz�tette jelentõs�g�t. I. Theodosius, r�mai cs�sz�r a kereszt�nys�get tette meg a hatalmas birodalom �llamvall�s�v�, �s elrendelte a pog�ny szent helyek bez�r�s�t.

Az Artemiszion ezzel v�gk�pp idej�tm�ltt� v�lt. Az �p�tm�ny k�veit a k�rny�k �p�tkez�seire hordt�k. A 19-dik sz�zad k�zepe t�j�n eur�pai tud�sok �rkeztek a vid�kre, �s az els�llyedt v�ros titkai ut�n kezdtek kutatni. Elõsz�r John Turtle Wood professzorra mosolygott a szerencse. Egy hat m�ter vastag s�rr�teg alatt bukkant r� az Artemiszion alapjaira. 1903-ban David Hogarth szenz�ci�s felfedez�st tett: megtal�lta Artemisz istennõ legend�s kincs�t! A p�nzver�s legelsõ eml�keinek sz�m�t�, elektronb�l, egy k�l�nleges arany-ez�st kever�kbõl k�sz�tett f�mp�nz halmai, 3000 �rt�kes igazgy�ngy, f�lbeval�k �s d�sztûk ker�ltek elõ. Amikor 1956-ban Pheidi�sz, a nagyh�rû szobr�sz mûhely�t is siker�lt felt�rni, a kutat�k a korai Artemiszion szobrainak hasonm�saira is r�bukkantak. Ezek a p�ratlan mûremekek ma a t�r�korsz�gi Epheszosz �s Szeldzsuk v�rosok m�zeumaiban l�that�k.

Forr:harmonet.hu