Epheszosz v�ros�t�l alig 110 kilom�terre, d�li ir�nyban, Kis-�zsia d�lnyugati cs�csk�ben fekszik Bodrum, egy t�r�k kisv�ros. Kereken 2000 �vvel ezelõtt a telep�l�s m�g eg�szen m�s nevet viselt: Halikarnasszosznak h�vt�k Itt �llt az �t�dik vil�gcsoda, Mausz�losz, k�riai uralkod� nagyh�rû s�reml�ke. Az elõbb m�r sz� volt arr�l, hogy az �j haz�t keresõ g�r�g haj�sok a Kr. e. 2-dik �vezred v�ge fel� sz�mos �j v�rost alap�tottak Kis-�zsi�ban. Ebben a fontos t�rt�nelmi idõszakban j�tt l�tre Epheszosz �s Halikarnasszosz, s tõl�k kiss� t�volabb, a sz�razf�ld belsej�ben, M�lasza v�rosa. A ter�let Kr. e. 546-ban a nagyhatalm� perzsa kir�ly, II. K�rosz hatalma al� ker�lt. Az �ri�si kiterjed�sû perzsa birodalmat keleten az Indus foly�, nyugaton a F�ldk�zi-tenger hat�rolta.

Az Indiai-�ce�n �s a Fekete-tenger is a perzsa kir�lys�g hat�rait mosta. Egy ilyen hihetetlen nagys�g� orsz�got persze nem lehetett egyetlen k�zpontb�l ir�ny�tani. A perzsa "kir�lyok kir�lya" ez�rt eln�zte, hogy hatalmas orsz�g�ban sz�mos apr� fejedelem uralkodjon. A helyi hatalmass�gok elismert�k a perzsa nagykir�ly fennhat�s�g�t, �m egy�bk�nt szinte teljesen f�ggetlenek voltak. M�g politik�juk nem s�rtette meg a birodalom �rdekeit, az �.n. szatrap�k azt tehettek, amit akartak. Kis-�zsia d�lnyugati r�sze a k�riai fejedelem birtok�hoz, a partvid�ki Szatrapi�hoz tartozott.

Kr. e. 400 k�r�l Hekatomnosz fejedelem, Artaxerx�sz perzsa nagykir�ly hûs�ges vazallusa uralkodott errefel�. Hekatomnosz a Halikarnasszoszt�l kiss� t�volabb, a hegyek k�z�tt fekvõ M�lasz�t tette meg fõv�ros�nak. A fejedelem nem tal�lta el�g sz�pnek a telep�l�st, ez�rt �gy d�nt�tt, hogy Halikarnasszoszba k�lt�zik. J�llehet M�lasza fontos kereskedelmi utak tal�lkoz�s�n�l fek�dt, �m az �j sz�khely mellett is sz�mos �rv sz�lt.

Halikarnasszosz a kis-�zsiai partvid�ki kereskedelem egyik jelentõs k�z�ppontj�nak sz�m�tott, kettõs kik�tõj�t egy elõtte h�z�d� sziget �vta a tengeri vihart�l. Hekatomnosz fejedelem parancs�ra �ri�si �p�tkez�s kezdõd�tt, az apr� kik�tõv�ros fokozatosan nagy�ri sz�khelly� alakult �t. A szatrapa azonban nem �rhette meg a nagy mû elk�sz�lt�t, a Kr. e. 377-dik esztendõben meghalt. Az �j sz�khelyen legidõsebb fia, Mausz�losz �lt a tr�nra. Az ifj� fejedelem �ri�si elsz�nts�ggal folytatta apja megkezdett munk�j�t. A kik�tõt k�rbefog� hegyek lejtõin fekvõ v�rost erõs v�dmûvekkel vette k�rbe. A telep�l�s k�z�ppontj�ban hatalmas kiterjed�sû agor�t �p�ttetett ki. A t�r f�l�tt �r�sz hadisten temploma emelkedett. Mausz�losz �gy gondolta, hogy az agora �s a templom k�z�tti t�rs�gben �p�l majd fel az a jelentõs �p�let, ami majd az idõk v�gezet�ig h�ress� teszi a nev�t. A legt�bb perzsa kir�ly �s szatrapa val�s�ggal rajongott a g�r�g mûv�szet�rt, a hell�n kult�r��rt. Ez al�l Mausz�losz sem volt kiv�tel.

A fejedelem �gy d�nt�tt, hogy s�reml�k�t nem helyi mesteremberekkel �p�tteti fel, hanem Hell�sz legjelentõsebb �p�t�szeit b�zza meg a nem mindennapi feladattal. Mausz�losz meghirdetett egy p�ly�zatot, amelyre sz�mos h�res mûv�sz k�ldte el jelentkez�s�t. A p�ly�zat rendk�v�l nagy visszhangot v�ltott ki. Nem volt �p�t�sz, aki ne akart volna r�szt venni a nagy erõpr�b�n. A mûv�szek ebben az idõben komoly meg�lhet�si gondokkal k�zd�ttek. L�szandrosz, sp�rtai kir�ly ugyanis az ath�niakat legyõzve Kr. e. 404-ben eg�sz G�r�gorsz�g ur�v� k�zd�tte fel mag�t, s szigor� korm�nyz�si st�lusa kedvezett a festõknek, a szobr�szoknak, az �p�t�szeknek �s az aranymûveseknek.

Nem voltak megb�z�k, a v�rosoknak nem volt p�nz�k ahhoz, hogy b�rmilyen mûremeket is megvegyenek. A mûv�szek m�g akkor is h�l�sak lehettek, ha a megrendel�s nem a mûvelt Hell�szb�l, hanem egy k�lf�ldi "barb�r" fejedelemtõl �rkezett. A nagy feltûn�st keltõ p�ly�zatot Szat�rosz �s t�rsa, Ph�theosz g�r�g �p�t�szek nyert�k meg. Elk�pzel�s�k szerint egy 33�39 m�teres alapter�letû f�lddarabra �p�l majd az �t �ri�si l�pcsõfokb�l �ll� alapzat, melynek tetej�n jut hely a robosztus, 27�33 m�teres alaprajz�, csaknem kocka alak� k�z�psõ r�sz�nek. Az alapzat �s a k�z�psõ kocka egy�ttes magass�ga a 22 m�tert is meghaladta.

A k�z�psõ r�sz f�l�tt emelkedett a tulajdonk�ppeni s�reml�k. Belsõ kamr�j�t 39, egyenk�nt 11 m�ter magas oszlop fogta k�rbe. Az oszlopcsarnokot egy 24 l�pcsõfokb�l �ll�, piramis alak� tetõ �vta az idõj�r�s viszontags�gait�l. A piramis cs�cs�t m�rv�nyb�l faragott quadriga ( n�gyesfogat ) d�sz�tette. A teljes s�reml�k 49 m�ter magas volt, nagyobb teh�t, mint egy 16 emeletes, modern lak�h�z. A k�l�nleges alak� s�reml�k felkeltette a kort�rsak �rdeklõd�s�t, hiszen val�s�gos forradalmi �j�t�snak sz�m�tott az �p�let egyed�l�ll� alakja. A hell�n �p�t�szek ebben a korszakban ink�bb a f�ld�n, v�zszintes ir�nyban igyekeztek n�velni az �p�letek kiterjed�s�t. Mausz�losz s�reml�ke szak�tott ezzel a hagyom�nnyal, �s magasba t�rekedett.

A g�r�g�k azt is furcs�nak tal�lt�k, hogy valaki fent, egy �p�let felsõ szintj�n t�rjen �r�k nyugov�ra, hiszen Hell�szban a leggazdagabb, legelõkelõbb emberek holttest�t is eltemett�k. Mausz�losz sokkal õsibb hagyom�nyokhoz t�rt vissza, az �p�ttetõ lelki szemei elõtt az �kori Egyiptom piramisai �s n�h�ny perzsa nagykir�ly magasbat�rõ s�reml�ke lebeghetett. Mausz�losz nem l�thatta a befejezett �p�letet. A fejedelem Kr. e. 353-ban halt meg, a mû ekkor m�g nem k�sz�lt el. A kir�ly feles�ge, Artemiszia parancsot adott az �p�tkez�s folytat�s�ra. A kir�lynõ nemcsak feles�ge volt az elhunyt fejedelemnek, de egyben a h�ga is, mivel a kis-�zsiai fejedelmek a testv�rh�zass�g szok�s�t is �tvett�k a csod�lt egyiptomi f�ra�kt�l. Artemiszia m�g eg�sz fiatalon lett rajongva szeretett b�tyja feles�ge. F�rje hal�la ut�n õ �r�k�lte a tr�nt, ami erõteljes egyiptomi hat�sra utal. Artemiszia kir�lynõ mag�nak is pomp�s eml�kmûvet �ll�tott.

A piramis tetej�t �kes�tõ n�gyesfogat, a quadriga el� befogott lovakat nem egy szem�ly hajtja, hanem kettõ, Mausz�losz �s Artemiszia. A t�rt�net�r�k szerint a fejedelemnek nem tetszett volna a dolog, de m�r k�sz helyzet elõtt �llt, hiszen elk�sz�lt a rendk�v�l sz�p quadriga. A sors a kir�lynõh�z sem volt kegyes: Artemiszia k�t �v eltelt�vel k�vette f�rj�t a holtak birodalm�ba. Az �p�tkez�s megtorpant, a mesterek megriadtak. Ami ezut�n k�vetkezett, arra m�g nem akadt p�lda az �kori vil�gban. Az �p�tkez�sen dolgoz� �p�t�szek, kõmûvesek �s k�zmûvesek magukra v�llalt�k a remekmû befejez�s�t. Az �r�kk�val�s�g hossz� idõ, �m �vsz�zadokon �t �gy tûnt, hogy a Mausz�leion az �gi hatalmak v�delme alatt �ll.

Amikor Nagy S�ndor, a harcias maked�n uralkod� Kr. e. 334-ben megostromolta Halikarnasszoszt, a Mausz�leionnak semmi baja sem esett. Az �r�kk�val�s�g a Mausz�leion sz�m�ra kereken 1500 esztendõn �t tartott. A Kr. u. 12. Sz�zadban egy hatalmas erejû f�ldreng�s lerombolta az �p�tm�ny jelentõs r�sz�t. H�romsz�z �vvel k�sõbb a kereszteslovagok haszn�lt�k kõfejtõnek a romokat, mivel v�rakat kellett �p�teni�k a t�r�k t�mad�sok miatt. Az �p�letbõl egy kõ sem maradt a hely�n. 1523-ban, h�rom �vvel a haz�nk sz�m�ra oly tragikus v�get �rõ moh�csi csata elõtt a leendõ gyõztes t�r�k uralkod�, Nagy Szulejm�n csapatai foglalt�k el Halikarnasszosz vid�k�t.

A s�reml�k hely�n a szult�n katon�i sz�m�ra �p�ltek h�zak. Csup�n 1857-ben der�lt ki, hogy mit rejt a f�ld az itt �p�lt t�r�k h�zak alatt. Brit r�g�szek megv�s�roltak tizenk�t �p�letet, �s felt�rt�k a m�lyben megb�v�, õsi romokat. A s�reml�k hely�n tal�lt leletek ma a londoni British Museumban v�rj�k a l�togat�kat. A tud�sok kutat�munk�j�nak k�sz�nhetj�k, hogy az �kori k�ltõk �ltal is meg�nekelt sz�ps�gû Mausz�leion eml�ke �tv�szelte az �vsz�zadok m�l�s�t.

Forr: harmonet.hu