Kr. e. 305-ben �jra fekete felhõk gy�lekeztek a sokat szenvedett kis-�zsiai n�pek feje f�l�tt. D�m�triosz, Phr�gia �s L�kia kir�ly hadba vonult Egyiptom ura, Ptolemaiosz Sz�t�r ellen. D�m�triosz a rhodosziakat is csatlakoz�sra sz�l�totta fel, �m a v�ros�llam dacolt a kir�ly erej�vel, �s nemet mondott. Rhodosz nem k�v�nt legfontosabb kereskedelmi partner�vel, Egyiptommal h�bor�ba keveredni. A visszautas�tott uralkod� megtorl�sk�nt ostromgyûrûbe fogta a v�rost, �s legb�trabb katon�it k�ldte a v�dõk ellen.

A "poliork�t�sz"-nek, a "v�rosok elfoglal�j�nak" nevezett fejedelemnek azonban csal�dnia kellett. A rhodosziak kem�nyen ellen�lltak, �s a v�rost valamint a kik�tõt �vezõ, rendk�v�l erõs fal felfogta a t�mad�sok erej�t. D�m�triosz saj�t csapd�j�ba esett. Addig ugyanis nem indulhatott az egyiptomi Alexandria v�rosa ellen, am�g be nem fejezi az ellens�ges Rhodosz ostrom�t. Flott�ja hi�ba sz�llt partra a szigeten, harcosai v�res fejjel vonultak vissza az �gbe ny�l� falak al�l. A kir�lynak valami �j dolgot kellett kital�lnia, ha gyõzni akart! A felhergelõd�tt uralkod� megel�gelte, hogy katon�i hi�ba rohamozz�k az erõd�t�seket, ez�rt egy soha sem l�tott m�retû �s erejû hadi g�pezet �p�t�s�re adott parancsot. Hamarosan az ostromlott v�ros el� g�rd�lt az �kori vil�g leghatalmasabb puszt�t� fegyvere, a Helepolisz, "a v�rosok rombad�ntõje".

A 44,4 m�ter magas, kilenc emeletnyi fatorony �ri�si kerekeken g�rd�lt. Belsej�ben nemcsak egy gig�szi falt�rõ kos rejtõz�tt, de sz�mos katapult�l� szerkezet is, amely s�lyos sziklat�mb�ket tudott kilõni, t�bbsz�z m�ter t�vols�gra. A hagyom�ny szerint 430 ember vontatta ezt a f�lelmetes sz�rnyeteget. A felsõ emeleteken �j�szok sokas�ga �llt, õk fel�lrõl z�d�tottak ny�lz�port a meglepett v�dõk fej�re. A fal mell� �rve a torony fal�nak egy r�sz�rõl kider�lt, hogy nem is fal, hanem csap�h�d. Ezeket leengedve az ostroml�k a magasb�l rohanhatt�k meg a rhodosziakat. A v�dõk hi�ba lõtt�k t�zes nyilak sz�zait a toronyra, a deszkapal�nkot �llatbõr�k bor�tott�k, amelyeket az erre a c�lra kijel�lt katon�k rendszeresen v�zzel �nt�ttek le. A nedves bõr nem gyulladt meg. A sz�rnyû g�pezet elsõ bevet�se nagy sikerrel j�rt. A falt�rõ kos elõrelend�lt, �s �ri�si d�bben�ssel t�tong� r�st szak�tott a v�rosfalba. A t�mad�k �vatosak voltak, nem folytatt�k az ostromot, hanem �gy d�nt�ttek, hogy csak m�snap t�rnek elõre a belsõ v�rosr�szek fel�.

A megd�bbent rhodosziak k�ts�gbeesve n�zt�k a rettentõ puszt�t�st. R�m�let�kben t�rdre borultak, �s hangos sz�val k�ny�r�gtek haz�juk legfõbb isten�hez, H�liosz napistenhez, hogy ne hagyja cserben õket. Megfogadt�k, hogy a Helepoliszn�l is nagyobb szobrot emelnek az istens�g tisztelet�re, ha kimenti õket szorult helyzet�kbõl. Ek�zben a v�dõknek nagyszerû �tlet�k t�madt. Eg�sz �jjel dolgoztak. A fal elõtt, az ostromtoronnyal szemben m�ly g�dr�t �stak, amit fa�gakkal �s f�lddel �lc�ztak. A katon�k fesz�lten v�rt�k a reggelt. Napkelte ut�n a t�mad�k n�h�ny m�terrel elõbbre tolt�k a tornyot. Az elsõ kerekek el�rt�k az �lc�zott csapd�t, �s beles�llyedtek! A Helepolisz megbillent, �s mozd�thatatlann� v�lt, saj�t test�vel z�rta el az elõzõ nap �t�tte lyukat a v�ros fal�ban! Ekkora balszerencse m�r D�m�triosznak is sok volt. A kir�ly b�k�t k�t�tt a rhodosziakkal, �s katon�ival elvonult a v�ros al�l.

A boldog rhodosziak nem sokkal ezut�n hozz�l�ttak, hogy teljes�ts�k az istens�gnek tett �g�ret�ket. Nem sejthett�k, hogy H�liosz szobra egyszer majd felker�l a vil�gcsod�k list�j�ra. Nem v�letlen, hogy az ostromlott rhodosziak �ppen H�lioszhoz, a nagyhatalm� napistenhez foh�szkodtak seg�ts�g�rt. A g�r�g mondavil�g sz�mos istenalakja k�z�l Zeusz fia �llt a legk�zelebb hozz�juk. A hell�n mitol�gia szerint Zeusz, az istens�gek atyja �s fejedelme felosztotta gyermekei k�z�tt a vil�got. Ekkor H�liosz valahogyan kimaradt az osztozkod�sb�l. Amikor a napisten visszat�rt szok�sos f�ldk�r�li �tj�r�l, azt k�rte atyj�t�l, hogy azzal a szigettel k�rp�tolja, amelyet aranyozott �gi fogat�ban rep�lve l�tott meg lassan kiemelkedni az �gei-tenger k�k viz�bõl. Ez a sziget Rhodosz volt. A sziget lak�i val�ra v�ltott�k H�liosznak tett �g�ret�ket. A szobor fel�p�ttet�se azt is megmutatta, hogy a rhodosziak nemcsak istenf�lõ emberek, de legal�bb ugyanennyire ravasz kereskedõk is voltak.

A mû elk�sz�t�s�re Khar�sz mesterrel, a nagyh�rû lindoszi szobr�sszal k�t�ttek szerzõd�st. Elõsz�r csup�n egy viszonylag alacsony, 18 m�ter magas szobor megalkot�s�r�l k�t�ttek �zletet. Amikor a mester elkezdte a munk�t, a rhodosziak k�z�lt�k vele, hogy ink�bb egy k�tszer akkora szobrot szeretn�nek. Ez�rt a nagyobb szobor�rt - tett�k hozz� ravaszul - term�szetesen kifizetn�k az elõzõleg kialkudott �r k�tszeres�t. Khar�sz igen gyenge matematikus lehetett, mert belement az �zletbe. Nem vette �szre, hogy megrendelõi cs�ny�n becsapt�k. A k�tszeres nagys�g� szobor fel�p�t�s�nek nyersanyag- �s munkaerõ-k�lts�ge az eredetinek nem a dupl�ja, hanem a nyolcszorosa volt. A szobr�sz minden vagyona r�ment a H�liosz szobor elk�sz�t�s�re. Amikor tizenk�t �vi munka ut�n befejezte a nagy mûvet, nem l�tott kiutat, �s �nkez�vel vetett v�get �let�nek.



Az �p�tkez�s, a belsõ szerkezet �ssze�ll�t�sa a Kr. e. 302-dik esztendõben kezdõd�tt meg. Khar�sz elõsz�r egy erõs vasv�zat k�sz�tett el, melyet agyaggal vonatott be. Ebben a form�ban t�bb�-kev�sb� m�r fel lehetett ismerni a k�sõbbi mû k�rvonalait. A belsõ r�szek kialak�t�sa ut�n spir�l alakban egy magasba emelkedõ f�ldh�ny�ssal vett�k k�rbe az eg�szet. A f�mmûvesek ezen a falon �llva bor�tott�k be bronzlapokkal H�liosz k�pm�s�t. Arr�l nem maradt fenn besz�mol�, hogy milyen m�don illesztett�k �ssze az egyes lemezeket, kalap�l�ssal-e, vagy �nt�ssel.



A munk�latok sor�n �sszesen 12 tonn�nyi bronzot haszn�ltak fel, amibõl kisz�m�that�, hogy a bor�t�s kb. 1,6 mm vastags�g� volt. A kellõ szil�rds�g �s stabilit�s �rdek�ben a hatalmas szobor belsõ �regeit sziklat�mb�kkel t�lt�tt�k meg. Bel�l csup�n egy szûk j�ratot hagytak, ahol is egy fal�tra vezetett a fejbe. A rhodosziak joggal lehettek b�szk�k v�ros�llamuk �j �kess�g�re. A szobor m�retei val�ban lenyûg�zõek voltak. Ilyen hatalmas mûv�szeti alkot�s m�lt�n sz�m�thatott az eg�sz vil�g b�mulat�ra. M�g a modern kor emberei sem v�llalkoztak t�l gyakran ilyen nagys�grendû mû elk�sz�t�s�re. Eur�p�ban nem igen akad szobor, amely vetekedhetne H�liosz eml�kmûv�vel.

A Gell�rthegy tetej�n tal�n el sem f�rne, a tatai turulmad�r azonban k�nyelmesen meg�lhetne a v�ll�n. Csup�n a New York-i szabads�gszobor magasabb Khar�sz mester alkot�s�n�l, igaz, alig t�bb mint 10 m�terrel! A napisten ujjai nagyobbak voltak egy felnõtt f�rfin�l, �s vastags�gukra jellemzõ, hogy nem akadt munk�s, aki �t tudta volna �lelni ezeket. Napjaink tud�sai csup�n a k�pzelõerej�kre �s az �kori kr�nik�sok feljegyz�seire t�maszkodhatnak, amikor lerajzolj�k a H�liosz-szobrot, mivel a nagy mûrõl egyetlen hiteles, korabeli k�p, de m�g egy p�nzvereten l�that� �br�zol�s sem maradt fenn. H�liosz arc�t �s fej�t �vezõ, h�t�g� f�nykoszor�t csillog� aranybor�t�s fedte. Nem teljesen egy�rtelmû azonban az sem, hogy hol �llt a hell�n szobr�szat e kiemelkedõ remekmûve.

Ma m�r senki sem tartja val�sz�nûnek, hogy H�liosz a kik�tõ bej�rata f�l� tornyosult volna. A 17-dik sz�zadi fant�ziak�peken a kereskedõhaj�k m�g a napisten t�rdei k�z�tt siklottak be Rhodosz kik�tõj�be. Val�sz�nû, hogy a szobor a v�rosban �llt. H�liosz Kelet fel� n�zett, abba az ir�nyba, ahol a Nap felkel. A szobor csup�n 66 esztendõn kereszt�l �kes�tette a szigetet. Kr. e. 224-ben egy f�ldreng�s elt�rte H�liosz t�rd�t. A szobor a k�zeli h�zakra zuhant. Val�sz�nû, hogy sz�mos �p�let is a katasztr�fa �ldozat�ul esett. A remekmû ezek ut�n 900 �ven �t ott fek�dt. Nem �ll�tott�k f�l, mert egy h�res j�s azt mondta, hogy sz�rnyû sorscsap�sok z�dulnak Rhodoszra, ha helyre�ll�tj�k.

Kr. u. 653-ban arabok foglalt�k el a szigetet. Nem k�m�lt�k a szobrot sem. Leh�ntott�k r�la a bronzot, tev�kre rakt�k, �s elsz�ll�tott�k a t�voli �szak-Mezopot�mi�ban fekvõ Edessz�ba. 900 teverakom�nyra val� dr�gaf�met nyeltek el az olvaszt�kemenc�k. Rhodosz dicsõ szobra, a hatodik vil�gcsoda maradt fenn a legr�videbb ideig. A modern vil�g csup�n a "kolosszus" sz�t õrizte meg, melynek hallat�n az�ta is egy �ri�sra gondolunk.

Forr:harmonet.hu