Az alexandriai vil�g�t�torony
A hetedik vil�gcsod�r�l nagyon sok�ig nem tudt�k, hogy az tulajdonk�ppen nem is a hetedik, hanem a nyolcadik a sorban. A h�res vil�g�t�torony �p�t�se elõtt ugyanis Babilon hatalmas v�rfalait sorolt�k a csod�k k�z� a m�sodik helyre. A torony azonban annyira tetszett az �kori embereknek, hogy egyszerûen kih�zt�k a r�gi falakat a felsorol�sb�l, �s a lista v�g�re fel�rt�k a N�lus delt�j�t d�sz�tõ, 130 m�ter magas �p�t�szeti remekmûvet.

Nem v�letlen, hogy az �p�tm�ny ennyire megragadta az emberek k�pzelet�t, hiszen mind a mai napig nem �p�lt enn�l magasabb vil�g�t�torony. Nagy S�ndor, a f�l vil�got uralma al� hajt�, ifj� maked�n uralkod� �ri�si tettre sz�nta el mag�t egy �vvel azut�n, hogy a megh�d�tott Egyiptom r�gi fõv�ros�ban, Memfiszben f�ra�v� koron�zt�k. Krisztus elõtt 331-ben, �prilis 16-�n a 25 �ves hadvez�r m�lt�s�gteljes l�ptekkel k�rbej�rt egy 30�7 stadionnyi ter�letû f�lddarabot. Mai m�rt�kben kifejezve ez egy 5370�1253 m�teres t�glalapnak felelne meg. Egy d�szruh�ba �lt�z�tt fõpap �nnep�lyes mozdulatokkal �rpalisztet hintett a kir�ly l�bnyomaira. Egy j�s kijelentette, hogy az �rpaliszt kegyess� teszi az isteneket, ami elõseg�ti a nagyrat�rõ ifj� terveinek megval�sul�s�t.

Itt sz�letett meg a hell�n vil�g csod�latos nagyv�rosa, Alexandria, amely megnyitotta Egyiptomot a g�r�g kult�ra sz�m�ra. Az �j nagyv�ros terveit maga a nagyhatalm� kir�ly, S�ndor k�sz�tette el. Megvizsg�lta a ter�letet, �s kijel�lte az agora �s a kereskedelmi k�zpont hely�t. Szinte mindenre gondolt. Meghat�rozta, hogy hol �lljanak a templomok, �s eld�nt�tte, hogy melyik g�r�g istens�g kapjon helyet az �j �p�letben. V�g�l pedig parancsot adott, amely szerint az Alexandria k�zel�ben fekvõ Ph�rosz sziget�n, egy szikl�n, minden addigi toronyn�l nagyobb �s magasabb vil�g�t�tornyot kell �p�teni! A v�ros mindenben eleget tett nagyrav�gy� alap�t�ja �haj�nak.

Nemsok�ra m�r t�bb mint 600 000 ember �lt Alexandria falai k�z�tt. G�r�g bev�ndorl�k, egyiptomiak �s zsid�k tett�k a F�ldk�zi-tenger legfontosabb telep�l�s�v�. Az uralkod� nem �rhette meg a torony �nnep�lyes �ld�s�t. Fiatalon, 323-ban halt meg a f�ldkereks�g tal�n legnagyobb h�d�t�ja, 23 esztendõvel azelõtt, hogy a munk�sok nekiv�gtak volna a torony fel�p�t�s�nek. Az �p�let l�legzetel�ll�t� l�tv�nyt ny�jtott. A 30�30 m�teres oldalhossz�s�g� ter�leten egy 71 m�ter magas, felfel� egyre karcs�bb� v�l� t�mb emelkedett. A tetõteraszon egy �jabb, 34 m�ter magas, nyolcsz�gletû torony �llt. Tetej�n helyezkedett el a vil�g�t�berendez�seknek helyet ad� �p�let. A f�nyforr�s f�l� kupola alak� tetõt emeltek, melyet oszlopok tartottak. Innen szeml�lte a vil�got a legfõbb istens�g, Zeusz szobra.

A torony als� r�sz�t tizenn�gy, egym�s f�l� emelt bolt�v alkotta, a belsõ falon pedig egy hossz� j�rat vezetett f�lfel�. Olyan sz�les volt, hogy ak�r k�t megrakott teherhord� �llat is elf�rt rajta egym�s mellett. A toronyban egy karcs� akna vezetett a cs�cst�l a m�lys�gbe, egy rendk�v�l �gyesen megszerkesztett k�t�llifttel. A toronyõr�k itt h�zt�k fel a neh�z fûtõanyagot. Az �p�let fal�t a legjobb minõs�gû, h�feh�r m�rv�ny bor�totta. A torony �tad�sa ut�n kisz�m�tott�k, hogy az �p�tkez�s 800 talentumba ker�lt. Ez 20 800 kg ez�stnek felel meg, ami ma kb. 800 milli� forintot �r. Az �korban a tenger�szeti jelzõtornyok kiz�r�lag nappal mûk�dtek. Val�sz�nûleg �gy volt ez az alexandriai torony eset�ben is, legal�bbis a kezdeti idõszakban.


Ekkoriban ugyanis a haj�sok nem szerettek �jszaka kint maradni a ny�lt v�zen, �s beh�z�dtak a kik�tõkbe. Alexandria azonban t�l gyorsan n�vekedett ahhoz, hogy ez a r�gi szok�s tov�bbra is �rv�nyben maradhasson. Egyre t�bb haj� �rkezett, megrakva egyiptomi b�z�val �s z�lds�ggel, a k�lsõ kik�tõben pedig hatalmas tengeri g�ly�k sorakoztak. A v�rosban mindent lehetett kapni, a g�r�g borokt�l kezdve az egzotikus fûszereken kereszt�l a spanyol f�mterm�kekig sz�mtalan �rucikk sorakozott a polcokon. Ezersz�mra j�ttek az utaz�k is, di�kok akartak filoz�fi�t vagy asztron�mi�t tanulni az �jonnan alap�tott, de m�ris nagy h�rû tudom�nyos mûhelyekben. A betegek heteken �t utaztak, hogy a vil�gh�rû alexandriai orvosok kezelj�k õket.

A diplomat�k �s a kereskedõk mellett mind t�bb turista is �rkezett. A teherhaj�k �veg�rukkal, pap�russzal �s sz�vettel megrakodva hagyt�k el a kik�tõt. V�g�l m�r annyi haj� j�tt, hogy az �j lesz�llta elõtt nem siker�lt befejezni a rakod�st. A s�t�tben neh�z volt a kik�tõben manõverezni, ez�rt a hat�s�gok �gy d�nt�ttek, hogy erõs vil�g�t�berendez�ssel l�tj�k el a h�res tornyot.

Mivel a f�t k�lf�ldrõl kellett behozni �s sokba ker�lt, haszn�lata f�l sem mer�lt. A torony tetej�n gyant�t �s olajat �gettek, a f�b�l pedig tov�bbra is h�zakat �s haj�kat �p�tettek.

�gy t�rt�nt, hogy a t�rt�nelem sor�n elõsz�r a tengert j�r� haj�k az �jszaka s�t�tj�ben is biztosan manõverezhettek. Szem�k elõtt ragyogott a vil�g elsõ vil�g�t�torny�nak f�nye! A tûz f�ny�t t�kr�k seg�ts�g�vel gyûjt�tt�k �ssze. Az �kori utaz�k szerint ez a f�nysug�r olyan erõs volt, hogy "m�g a vil�g v�g�n is j�l lehetett l�tni!" Ez a ragyog�s is szerepet j�tszott abban, hogy a torony m�r 279-ben felker�lt a vil�gcsod�k list�j�ra. A torony ezer �ven �t dacolt a sors csap�saival. V�g�l vele is az t�rt�nt, mint a legt�bb vil�gcsod�val.

A Kr. u. 796-dik esztendõben f�ldreng�s rombolta le. A torony talapzat�n ma Kait Bey, mameluk szult�n h�res erõdje �ll. Az uralkod� 1480-ban �p�tette a v�rat. Kor�bban nem l�teztek vil�g�t�tornyok, az alexandriaiak nem tudt�k elnevezni az �p�letet. A sziget neve ut�n Ph�roszk�nt kezdt�k emlegetni. A sz�t �tvett�k a mediterr�n vid�k n�pei is. A vil�g�t�torony latinul pharus, olaszul faro, portug�lul farol, spanyolul faro, franci�ul pedig phare. Az �sszedõlt hetedik vil�gcsoda eml�k�t �gy ma m�r csak ez a sz� õrzi.

Forr:harmonet.hu