A k�dvad�sz orvosok

A k�zel 500 �vvel ezel�tt elk�sz�lt fresk� az egyik legh�resebb m�alkot�s a Vatik�nban, �s egyben a vil�g egyik legh�resebb m�remeke is. Gilson Barreto �s Marcelo de Oliveira brazil orvosok szerint azonban a fresk� j�val t�bb, mint szimpla m�alkot�s. Szerint�k ugyanis Michelangelo a mennyezetet alkot� 38 lap k�z�l 34-re az emberi anat�mi�val is rokon�that� �br�zol�sokat festett. �gy az �br�zol�sok kiolvas�sakor der�lt ki, hogy amit eddig p�ld�ul fat�rzsk�nt azonos�tottak, az egy g�gecs�; amit pedig az egyik jelenetben z�ld t�skak�nt l�thatunk, az egy emberi sz�v megjelen�t�se.

A sz�mos bels� szervet, csontot �s egy�b anat�miai elemet a firenzei m�v�sz munk�j�ban egy saj�tos k�d alapj�n fejtett�k meg az orvosok: csak j�l oda kellett figyelni�k arra, hogy mit is l�tnak. Egy t�bbsz�r�sen is lek�dolt �s nehezen felismerhet� mint�zatra bukkantak a kutat�k, melyhez azonban ha valaki ismeri a k�dot, akkor vil�gosan felismerhet�v� v�lik minden r�szlet. "Mi�rt nem l�tta ezt eddig senki? El�sz�r is tal�n az�rt, mert nagyon keveseknek van olyan szint� anat�miai ismerete, hogy ezeket a r�szleteket ilyen k�pek alapj�n felismerj�k. Nekem siker�lt, mert nekem ez a munk�m" -mondta a braz�liai Campinasban seb�szk�nt dolgoz� Barreto.

A vatik�ni p�pav�laszt� k�poln�ban azonban nem a brazil doktorok tal�ltak el�sz�r utal�sokat a Michelangelo-k�d megl�t�re. Tizen�t �vvel ezel�tt az amerikai Frank Meshberger p�ld�ul az "�d�m teremt�se" k�pen Isten �s angyalai �br�zol�s�ban az emberi agy egyik speci�lis keresztmetszeti k�p�t l�tta meg, majd nem sokkal k�s�bb ezt publik�lta is. A brazil orvosok is Meshberger te�ri�ja nyom�n eredtek a k�polna k�pei nyom�ba "Azt mondtam magamnak, ha oda az agy egy r�szlet�t festette, akkor biztos nem csak az agyat festette meg. Kell ott m�snak is lennie" - mondta Barreto. A kutat�sok sor�n der�lt ki, hogy nem sokkal k�s�bb egy m�sik amerikai orvos Garabed Eknoyan a "F�ldek �s vizek sz�tv�laszt�sa" jelenetben pedig egy ves�t v�lt l�tni.

Ezut�n Barreto k�nyvek tucatjain r�gta �t mag�t �s a k�polna k�peit tanulm�nyozva alig egy �jszaka alatt �t vagy hat �jabb anat�miai r�szletet tal�lt meg. Felfedez�seit m�snap megosztotta koll�g�j�val, akivel azt�n h�rom h�napon kereszt�l kutatt�k a tov�bbi r�szleteket. A felfedez�seiket v�g�l tavaly az "A Arte Secreta de Michelangelo" c�m� k�nyv�kben jelentett�k meg, mely Braz�li�ban m�ig a tudom�nyos k�nyvek elad�si list�j�nak �l�n �ll eddig eladott 50000 p�ld�ny�val.

A hihetetlen, �m m�gis zavarba ejt� "agyszelet"

Michelangelo k�dja a kutat�k szerint el�g egyszer�: szinte minden panelen jeleket �s �rtes�t�seket hagyott arra vonatkoz�an, hogy mire �rdemes odafigyelni. Bizonyos sz�gb�l figyelve szembet�n� lehet, hogy egyes fresk�kon az alakok ezt a r�szletet n�zik, vagy valaki a k�pen mindig ezekre a mot�vumokra mutat. E mellett pedig a testr�szeknek szimbolikus jelent�se is van az adott szitu�ci�kban. "M�r elmondtuk, hogy ez egy nagyon gyerekes nyelvezet, mert minden a pillant�sokr�l, f�nyekr�l �s a mozdulatokr�l sz�l" mondta Barreto. Mikor pedig az adott testr�szeket �br�zol� fresk�k�peket az ugyanazokat megjelen�t� fot�k mell� helyezik, a hasonl�s�g t�bb�-kev�sb� t�nyleg szembet�n� lehet. A szerz�k szerint ekkor egy kis kreativit�sra is sz�ks�g van a r�szletek felfedez�s�hez.

A k�nyv kritikusai szerint azonban ebben az esetben m�r annyival t�bb kreativit�sra van sz�ks�g, hogy az a fant�zia hat�rait s�rolja. Szerint�k ez a k�nyv is abba a vonulatba illik bele - csak a tudom�nyosabb megk�zel�t�sb�l - melynek sz�pirodalmi ir�nyzat�ban jelenleg Michelangelo kort�rs�nak, Leonardo da Vincinek k�dj�t pr�b�lj�k sokan megfejteni.

"Az a probl�ma - amibe sokszor a m�v�szett�rt�n�szek is belesnek -, hogy gyakran azt l�tjuk, amit l�tni szeretn�nk, �s nem azt, ami t�nyleg ott van" - fogalmazta meg kritik�j�t a New York Egyetem renesz�nsz m�v�szeti professzora Dennis Geronimus, aki most azon dolgozik, hogy ellen�rizze az orvosok �ltal dek�dolt k�peket.

Az emberi sz�v a fresk�n �s a val�s�gban

De mi�rt is haszn�lt volna Michelangelo titkos k�dot, �s mi�rt festett volna emberi szerveket a Sixtus K�polna mennyezet�re?

Barreto �s Oliveira szerint k�ztudott, hogy a renesz�nsz m�v�szek a hum�n anat�mia �s az emberi test igazi megsz�llottjai voltak. E mellett pedig a m�v�szek a korban t�bbsz�r is elhelyeztek titkos t�rgyakat, helyeket festm�nyeiken, melyeket csak egy megfelel� szemsz�gb�l (vagy k�d birtok�ban) lehetett l�tni. �gy nem meglep�, ha egyik�k �pp az emberi testr�szeket t�nteti fel k�p�n.

A gyorsan j�tt nemzetk�zi siker kapcs�n a k�nyv szerz�i t�bb jelent�s szak�rt�nek, �s a Vatik�n illet�keseinek is elk�ldt�k a k�nyvet, hogy v�lem�nyezz�k azt, �s ellen�rizz�k az �ll�t�sait. "Nem j�tszadoz�sb�l �rtuk. Szerint�k ez egy nagyszer� m�v�szett�rt�neti felfedez�s" - mondta Barreto. "Az egyetlen c�lunk csak a tud�sunk terjeszt�se volt".

Forr:mult-kor.hu