Ath�na

Az istenek gy�zelme ut�n a tit�nokkal folytatott h�bor�ban Zeusz egybekelt �keanosz �s T�th�sz le�ny�val, M�tisszel. Ekkor Uranosz �s Gaia megj�vend�lt�k Zausznak, hogy ebb�l a frigyb�l els�k�nt egy b�tors�gban �s b�lcsess�gben re� hasonl�t� le�ny, Ath�na fog megsz�letni, azut�n pedig egy �n�la is okosabb fi�, aki lehet, hogy egyszer majd megfosztja tr�nj�t�l Zeuszt.

Zeusz elakarv�n h�r�tani a vesz�lyt, lenyelte M�tiszt. Amikor azonban k�zeledett a sz�l�s id�pontja, Zeusz megparancsolta Prom�theusznak (m�sok szerint H�phaisztosznak), hogy l�kelje meg fejsz�j�vel a fej�t �s akkor valamennyien elh�ltek, mert az isten fej�b�l Ath�na pattant ki teljes fegyverzetben �s d�rd�j�val fenyeget�zve.

Az �j Istenn� nagy seg�ts�g�re volt Zeusznak a gig�szokkal folytatott h�bor�j�ban: siker�lt legy�znie �s f�ldre ter�tenie Enkeladoszt, s�t a v�g�n m�g Szic�li�t is r�dobta. Annak ellen�re, hogy harcos Istenn� volt Ath�na, m�gsem volt harcias; b�lcs volt, gyorsesz�, seg�ts�g�re sietett a h�roszoknak, Perszeusznak, Akhilleusznak, Od�sszeusznak �s a t�bbieknek, b�r ir�ntuk �rzett szeretet�nek nem volt semmif�le erotikus szinezete. Ath�na, �pp �gy mint Artemisz is, elhat�rozta, hogy nem k�t h�zass�got m�g istennel sem, ink�bb megtartja sz�zess�g�t.

A hagyom�ny szerint egyszer Poszeid�n �s Ath�na �sszeveszett azon, hogy melyik�k fogja Ath�n v�ros�t v�delm�be venni �s melyik�kr�l fogj�k majd elnevezni.V�g�l �gy d�nt�ttek, hogy mindketten megaj�nd�kozz�k a v�rost: amelyik�k aj�nd�k�t jelent�sebbnek �t�lik a t�bbi istenek, az lesz a gy�ztes.

Ekkor Poszeid�n h�rom�g� szigony�val a szikl�ra csapott az Akropoliszon, ahol azonnal forr�s fakadt. Most Ath�na ker�lt sorra: miut�n l�b�val dobbantott egyet a szikl�n, egy olajfa sarjadt azon helyen, az els� vil�gon isten�ldotta f�k k�z�tt, az �sid�k �ta a b�ke szimb�luma. Ath�n v�rosa �gy kapott egyszerre nevet �s oltalmaz�t, miut�n az istenek Ath�n�nak it�lt�k a gy�zelmet.

Ath�na Istenn� az emberek b�k�s elfoglalts�gaikban is seg�tkezett. A fazekasoknak � tan�totta a mesters�get, a k�lt�knek ihletet adott, a n�knek megmutatta, hogyan kell sz�ni. Gyakran nevezik "Pallasz Ath�n�nak" is. A "Pallasz" sz� "fiatal le�nyt" jelent, de ugyanebb�l a sz�bol ered az �jg�r�g "palikari", azaz "fiatalember" is. Ath�na �r�k ellenfele a harcias �r�sz volt; �k ketten az Illi�szban is az egym�ssal szemben �ll� seregeket t�mogatt�k: �r�sz a tr�jaiakat, Ath�na pedig a g�r�g�ket. S amikor Zeusz megengedte a halhatatlanoknak, hogy �k is r�szt vegyenek a h�bor�ban, sikeresen szembe sz�llt �r�sszal d�nt� csap�st m�rve r�. Ath�na Istenn� maga volt a megtestes�lt j�zans�g, szel�ds�g �s b�lcsess�g. A Parthen�nt Ath�n�nak szentelt�k �s Ath�n�ben olyan nagy �nnepekem tisztelt�k, mint p�ld�ul a Panath�naia.