Sok�ig �gy t�nt, eld�nthetetlen marad a k�rd�s: vajon az olm�k kult�ra csak egy a sok k�z�p-amerikai magaskult�ra k�z�l, vagy pedig az �sszes mezoamerikai kult�ra „sz�l�anyj�nak” tekinthet�. A Science magazinban most megjelent tanulm�ny ez ut�bbi mellett tesz hitet, amikor a szerz�k azt �ll�tj�k, hogy az ink�k �s az azt�kok is az olm�k kult�ra „gyermekei”.

A vita m�r �vtizedek �ta folyik arr�l, hogy a k�ts�gk�v�l egyik legid�sebb k�z�p-amerikai magaskult�ra vajon csak testv�re volt a szint�n igen fejlett inka illetve azt�k kult�r�nak, avagy ez ut�bbiak gyakorlatilag kisebb m�dos�t�sokkal teljes m�rt�kben az olm�k v�vm�nyokat vett�k �t – mindenf�le eredeti hozz�j�rul�s n�lk�l.

A Science magazinban most megjelent tanulm�ny azonban �gy t�nik, eld�nti a k�rd�st, b�r k�tked�k term�szetesen mindig akadnak.

Anyakult�ra

Az amerikai George Washington University kutat�csoportj�nak �r�s�ban arr�l sz�mol be Jeffrey P. Blomster, a csoport vezet�je, hogy megd�nthetetlen bizony�t�kokra leltek hipot�zis�k al�t�maszt�s�hoz. �sat�saik sor�n ugyanis olyan agyag- �s ker�miaed�nyekre bukkantak San Lorenz�t�l t�volabbi vid�ken, amelyek egy�rtelm�en az �rucikkek export�l�s�ra utalnak.

A kutat�csoport 725 ed�nyt vizsg�lt meg �s vetette �ssze szimb�lumrendszer�t, valamint kidolgozotts�g�t a helyi leletekkel. Az olm�k kult�ra k�zpontj�t�l, San Loren�t�l t�volabb es� vid�keken fellelt ed�nyek jelen kutat�s sor�n nem sok hasonl�s�got mutattak a finoman kimunk�lt olm�k ed�nyekkel, a kutat�k r�szben �ppen ez�rt �ll�tj�k: a term�keket sok�ig ut�nozni sem b�rt�k a k�rny�k kult�r�i, ink�bb import�lt�k saj�t territ�riumukba. Blomster professzor mindebb�l arra k�vetkeztet, hogy az olm�kok gyakorlatilag olyan kultur�lis f�l�nyben voltak a k�rnyez� civiliz�ci�kkal szemben, ami sok�ig behozhatatlannak t�nt.

Kult�rf�l�ny

Ugyanakkor a kult�rf�l�ny mellett sz�l az is, hogy San Lorenz�ban semmi nem utal m�s kult�r�kb�l sz�rmaz� importra. Semmilyen t�rgy nem ker�lt el� a hatalmas mocs�r k�zep�b�l kiemelked� mesters�ges dombra fel�p�tett v�ros maradv�ny�b�l, ami b�rmilyen kultur�lis term�k �tv�tel�r�l tan�skodna.

Robert A. Diehl, a University of Alabama professzora ugyancsak a Science foly�iratnak nyilatkozva elismerte az „anyakult�ra”-t�zis megalapozotts�g�t, �m arra is felh�vta a figyelmet, hogy az olm�k kult�rf�l�ny nem tarthatott egy vagy k�t gener�ci�n�l tov�bb, de extr�m esetben is maximum 150 �vet �lelhetett fel. A Kr.e. 1200 �s 800 k�z�tt vir�gz� kult�r�t lassan be�rt�k a k�rnyez� n�pek, term�szetesen �gy, hogy igen sok mindent mer�tettek �s tanultak az olm�kokt�l.

Kiemelked� kultur�lis teljes�tm�nyek

Tud�sok az�rt is �rvelnek az olm�k anyakult�ra mellett, mivel hatalmas teljes�tm�nyekre voltak k�pesek. M�g a t�zis ellenz�i is elismerik, hogy a mocs�r k�zep�n, egy mesters�gesen �sszehordott f�ldhalomra felh�zott v�ros meg�p�t�s�hez igen bonyolult munkaszervez�si folyamatokra, komoly er��sszpontos�ts�ra �s az anyagmegmunk�l�s, valamint a logisztika magas szint� ismeret�re volt sz�ks�g.

Az olm�k uralkod�knak r�ad�sul olyan hatalmas palot�ik voltak, melyek mellett a korszak egy�b n�peinek uralkod�i palot�i kis visk�knak t�nnek. A maj�k �s azt�kok istenei az anyakult�ra t�zis v�delmez�i szerint szint�n az olm�k istenek „lesz�rmazottai”, ahogy a maja �s az azt�k isteneket �br�zol� rajzok mot�vumai, valamint az els� hieroglif�k is szint�n az �si kult�ra befoly�s�r�l tan�skodnak.

Forr:harmonet.hu