Afrika �szaki r�sz�n, a N�lus v�lgy�ben �lt az egyiptomi n�p, akinek �rott �s egy�b eml�keik maradtak r�nk �ri�si t�megben.

Az �r�s hazai megismer�se (a hieroglif�k) lehet�v� teszi az emberis�g sz�m�ra az egyiptomiak kult�r�j�nak r�gz�t�s�t. Kultur�lis fejl�d�s�nek kezdete a Kr.e.5. vagy 4. �vezredre ny�lik vissza a N�lus term�keny delt�j�ba.

Az els� t�rt�neti uralkod� Menes, az uralkod�k sz�khelye. Memphis �s ezt a kort a memphisi birodalom kor�nak nevezik. A piramis�p�t�k is Kr.e. 2000 �vvel uralkod� t�z dinaszti�ja ker�lnek ki. A k�z�ps� birodalom kora Kr.e. 2000 k�r�l kezd�dik �s sz�khelye Th�ba.

Ebben az id�szakban a s�mita n�p megsz�llva tartotta Egyiptomot. Egyiptom dinasztiai k�z�tt a legt�bbet emlegetett a ramsesek�.

Az assz�rok t�mad�sainak nem tud ellen�llni a legyeng�tett Egyiptom �s Assarhaddon harcos assz�r uralkod� 700 k�r�l, megh�d�totta Egyiptomot. Egyiptom materi�lis kult�r�j�nak ir�ny�t a N�lus szab�lyos �venk�nti ki�nt�se hat�rozza meg. �vezredeken �t Egyiptom volt az eg�sz vil�g �l�skamr�ja. A f�ldm�vel�s mellett fejlett a k�zm�vess�g, d�szt�rgyak k�sz�t�se. Jellemz� az Egyiptomiakra: precizit�s, hagyom�nyokhoz val� ragaszkod�s, konzervatizmus.


Az egyiptomi �llam felett az istenk�nt tisztelt f�ra� uralkodik. Kiv�lts�gos helyzet�k van a n�knek, gyakori a testv�rek egym�sk�zti h�zass�ga.

Az egyiptomi vall�snak h�rom �si r�tege van.
1. a halottkultusz
2. az �llattisztelet
3. a fetisizmus
Ez a h�rom sohasem olvadt �ssze.



Halottkultusz: a primit�v n�pekt�l maradt fenn, �sszef�gg az animizmussal a m�sodik �nben val� hittel. Bebalzsamoz�sa a holtaknak, v�szonszalagokba val� g�ngy�l�se. A f�ra�k piramisokat �p�tettek �s oda temetkeztek.

Val�s�gos v�rosok keletkeztek egy-egy ilyen kir�lys�r k�r�l, ahol az el�kel�ek kockaalak� k�s�rjai ter�ltek el. Ahol a Nap lenyugszik a „sz�p nyugaton” megnyugszik a l�lek is, ott t�r meg Osiris birodalm�ba. A halottkultusz �rizte meg sz�munkra az egyiptomi mag�n�let sz�mtalan eml�keit.

Az �llattisztelet is a t�rt�netel�tti korba ny�lik vissza: primit�v n�pekn�l gyakori hatalmas f�lelmetes �llatok kultusza. A term�kenys�g megtestes�t�je a teh�n: az �g istenn�j�t Hathort Teh�nfejjel �br�zolj�k.
R� napisten solyomfejjel �br�zolt k�gy�.

A fetisizmus nyom�t �rzi a legelvontabb egyiptomi istennek Osiris alakja , akit faoszlopos form�j�ban tiszteltek.
Tov�bbi istenek: Hun- �ce�n, vizek istene, Keb- f�ldisten, Hut- �gisten (Az ut�bbi kett� Re napisten gyermekei)

A IV, korszak a sz�zkapuj� Th�ba f�v�rossal Egyiptom f�nykora. Politikai �s kultur�lis szempontb�l nagy a fellend�l�s. H�res templomok: karnaki Arnon-templom, a luxori nagytemplom, II. Ramszesz szobra

Legnagyobb a gizai Nagy piramis (150 m magas)
Az egyiptomi szobrok anyaga a m�szk� volt; a fa, a bazalt, k�.
Az egyiptomin�l is r�gibb Mezopot�mia kult�r�ja. A leg�sibb �szak-babiloni sz�khely Akkad volt, k�s�bb Uk, v�g�l Babilon lett a centrum.

Az �kori Mezopot�mia legjelent�sebb �p�t�szeti eml�ke az Istar-kapu, amelynek 23,5m magas falait sz�nes-m�zas t�gl�k bor�tott�k. Egyik legnagyobb kir�lyuk Asszurbanip�l