Az arannyal �s dr�gak�vekkel �kes�tett maharadzs�k m�rv�nypalot�i, vagy azoknak a milli�knak a visk�i, akik szerencs�s esetben is csak egyszer laknak j�l naponta? A Himal�ja sok ezer m�ter magas j�gsapk�s hegyei, vagy k�t �ce�n naps�t�tte partjai? A magukat sanyargat�, megsz�llott j�gik, vagy a t�l�rad� f�ldi �r�m�k buja k�pei?



A szent tehenek, vagy az isteneket kiengesztelõ v�res �ldozatok; a vall�si fanatikusok, vagy az erõszakmentess�g pr�dik�torai? Mindez egy�ttesen jelenti Indi�t, az ezerfejû k�gy�t, amely õsr�gi �s lomha, v�gtelen�l ellen�ll� �s halhatatlannak l�tszik; India egy test, amely �nmag�val v�vott, sz�v�s k�zdelemben, v�gtelen lass�s�ggal b�jik ki bõr�bõl, s mik�zben levedli a r�git, m�r l�tszik az �j, a t�bb sz�nben t�nd�klõ -�m mindig ugyanaz marad.


�ghajlat
India �ghajlat�ra a monszun nyomja r� b�lyeg�t. Az orsz�g nagy r�sz�n n�gy �vszak k�l�nb�ztethetõ meg: decembertõl m�rciusig a hûv�s idõszak, �prilis m�jusban a forr� idõszak, j�niust�l szeptemberig az esõs �vszak, �s okt�ber-novemberben a monszun ut�ni idõszak. A t�li h�napokban �K-i eredetû sz�raz, hûv�sebb l�gt�megek hat�rozz�k meg az idõj�r�st, ny�ron a DNY-i monszun idej�n hullik az eg�sz csapad�kmennyis�g 80-90%-a. Eltekintve a tr�pusi D�l-Indi�t�l, az �ves �s a napi hõm�rs�kletingadoz�s a f�ldrajzi sz�less�g �s a tengertõl val� t�vols�g n�veked�s�vel egy�tt nõ. Delhiben a janu�ri k�z�phõm�rs�klet 14 C, a j�niusi 33,5 C.

N�v�ny- �s �llatvil�g
Indi�ban van a vil�g egyik legv�ltozatosabb n�v�nyvil�ga, amely a Himal�ja alpesi veget�ci�j�t�l a d�li tr�pusi esõerdõkig terjed. A Himal�ja uralkod� n�v�nye a c�drus �s a fenyõ, a Beng�l-alf�ld�n a f�l�r�kz�ld esõerdõk, az �szak-indiai alf�ld�n a lombhullat� monszunerdõk nõnek.

Az indiai korm�nyzat az ut�bbi idõben sz�mos nemzeti parkot, vadrezerv�tumot �s mad�rv�delmi ter�letet l�tes�tett, hogy meg�vj�k a kipusztul�st�l a hazai �llatfajt�kat. Vesz�lyeztetett �llat a tigris, a leop�rd, az indiai oroszl�n �s az egyszarv� orrszarv�. Kev�sb� vesz�lyeztetett az indiai elef�nt, a bivaly, az antilop, a vadjuh, a medve, a hi�na, a farkas, a szarvas �s a majom. Igen sok mad�r �s k�gy�fajta (pl. kir�lykobra) honos. Az indiai p�v�t nemzeti �llatnak nyilv�n�tott�k �s k�l�nleges v�delemben r�szes�tik. (Gurajatban a Gir Lion Nemzeti Park az indiai oroszl�nok utols� rezerv�tuma.)

Politikai rendszer
Az 1950 �ta �rv�nyes alkotm�ny biztos�tja az olyan alapvetõ jogokat, mint a sz�l�s-, gy�lekez�si �s vall�sszabads�g. Az "�rinthetetlens�get", vagyis a tiszt�talans�got �s alacsonyrendûnek minõs�tett emberek diszkrimin�ci�j�t hivatalosan megsz�ntett�k, s az ilyen alapon t�rt�nõ megk�l�nb�ztet�st b�ntetik.

N�pcsoportok
India lakoss�ga nagysz�m� etnikai csoportb�l �ll. �szak- �s K�z�p-Indi�ban a vil�gos bõrû indid�k, d�len a fekete bõrû malenid�k �lnek. Az õslakosok (a veddid�k) D�l-India erdeibe �s hegyei k�z� szorultak vissza. K�na ut�n India a f�ld legn�pesebb orsz�ga: a vil�g n�pess�g�nek t�bb, mint 15 %-a �l itt, m�g ter�lete csak a sz�razf�ld 2,4 %-a. Ebbõl ad�dik az orsz�g legnagyobb probl�m�ja a n�pszaporulat (a lakoss�g 38 %-a fiatalabb 15 �vesn�l). A n�pszaporulatban szerepe van a hagyom�nyoknak: betegs�g �s �regs�g eset�n a gyerekek gondoskodnak a sz�leikrõl. Az eredm�nyes csal�dtervez�st akad�lyoz

 

Forr: harmonet.hu