Az Andok keleti lejt�in �s cs�csain tal�lhat� erd�k ugyanis hatalmas kiterjed�s� pre-inka civiliz�ci� maradv�nyait rejtik, melyeknek m�reteit m�g csak most kezdik megbecs�lni a tud�sok.

A Chachapoya civiliz�ci�, ahogy az 1965-ben felfedezett kult�r�t Gene Savoy elnevezte, t�bb mint k�tharmad magyarorsz�gnyi ter�letet foglalt el, hatalmas citadell�kat, t�bb sz�z k�r alak� k�h�zat �s �rtonyot h�trahagyva az ut�korra. Az els� felfedez�sek �ta m�ra m�r kb. 40 olyan romot tal�ltak meg, melyet ehhez a kult�r�hoz lehet k�tni, �gy t�bbek k�z�tt a Gran Pajaten-t, 12 nagyobb v�rost vagy a legut�bb felfedezett Gran Saposoa-t.

Chachapoya: a megk�zel�tehetelen hegygerincek kult�r�ja

Gene Savoy, szerint a chachapoya-i emberek nagytest�ek �s feh�rb�r�ek voltak, els�sorban a nehezen megk�zel�thet� hegygerinceken �ltek, �s f�lelmetes harcosok h�r�ben �lltak. A meredek sziklafalak oldal�ba illetve a dzsungelszer� erd�kkel bor�tott hegycs�csokra �p�tett hatalmas k�r alak� k�h�zaik k�rny�k�n igen sok mumifik�lt holttestre is r�tal�ltak a r�g�szek.

Sean Savoy nemr�giben egy �jabb exped�ci�r�l hazat�rve nyilatkozott a NationalGeographic.com-nak. „Hogy mennyiben tekinthet� egy nemzetnek a Chachapoya, az k�rd�ses ugyan, de annyi biztosnak t�nik, hogy hatalmas ter�letet tartott ez a kult�ra az uralma alatt.”

Savoy szerint ugyan �gyes �p�t�szek voltak a chachapoya-iak, �m �p�leteik m�g �gy sem t�kr�zik azt a kifinomults�got, mely az ink�k �p�tm�nyeit jellemzi.
Ugyanakkor a legut�bbi exped�ci�, mely a legk�zelebbi k�zleked�si �tvonalt�l is t�bbnapi j�r�f�ldre tal�lhat�, �s az �serd�k miatt nehezen megk�zel�thet� Gran Saposoa-ba vezetett, arra is f�nyt der�tett, hogy j�val nagyobb popul�ci� �lt ezen a vid�ken a Kr.u. 7. sz�zadt�l kezdve, mint eddig felt�telezt�k. Mostani becsl�sek 10 ezer emberre teszik a Chachapoya-k sz�m�t.

Beolvad�s az ink�k birodalm�ba

Sean Savoy szerint a Chachapoya civiliz�ci�nak az ink�k vetettek v�get, �m kor�ntsem er�szakos m�dszerekkel. A nevadai k�zpont� kutat�k�zpont (Reno) vezet�je szerint az ink�k ink�bb a r�maik�hoz hasonl� m�dszerek alkalmaztak ter�leti gyarapod�saikkor: egy hatalmas birodalom, melyben igen sokf�le kult�ra egym�s mellett �l�se r�v�n lassan egym�sba olvadt a h�d�t�k �s megh�d�tottak kult�r�ja.

Erre utalnak azok a leleletek is, melyeket a Gran Saposoa-nak elnevezett hely romjai k�z�tt tal�ltak az exped�ci� tagjai. Itt ugyanis olyan inka t�rgyakra �s telep�l�smaradv�nyokra leltek, melyekb�l f�ny der�lhet arra, hogy az ink�k mik�nt olvasztott�k magukba az �ket megel�z� civiliz�ci�kat.

9000 �ves kult�ra D�l-Peruban?

Mindek�zben Peru d�li r�sz�n eg�szen m�s jelleg� leletekre bukkantak egy hatalmas g�zvezet�k �p�t�se k�zben. Lim�t�l d�lre, egy modern technol�gi�val k�sz�l� cs� f�r�sa k�zben egyes becsl�sek szerint 9000 �ves kult�ra nyomait fedezt�k fel. M�s r�g�szek �vatosabban fogalmaznak �s Kr.e. 2000-re dat�lj�k a leleteket, mindenesetre a perui National Culture Institute �ltal fel�gyelt �sat�sok szint�n nagy jelent�s�g�ek lehetnek.

Kb. 130 ezer ker�mia, kors� �s k�fegyver, text�lia �s m�mia maradv�nyait tal�lt�k meg viszonylagos �ps�gben annak ellen�re, hogy a dzsungel nedves kl�m�ja egy�ltal�n nem kedvez a f�ld alatt rejl� leleteknek. R�g�szek �gy v�lik, hogy az eddig bizony�tottan legr�gebbi perui t�rzs, a Marvalle el�djeinek kult�r�j�ra leltek. Az Echarate t�rzsr�l eddig csak felt�telezt�k, hogy val�ban l�tezhetett, �s hogy a Marvelle t�rzs �sei lehettek, a mostani leletek �sszehasonl�t� vizsg�lata ut�n azonban tiszt�bb k�pet kaphatunk -– nyilatkozta Luis Salcedo, az �sat�sok vezet�je a Reuters h�r�gyn�ks�gnek.

Az Andok alatt vezet� g�zvezet�k �p�t�se a leletek felt�r�sa miatt nem �ll le, de a kivitelez� c�gnek �t kell terveztetnie a cs� eredeti �tvonal�t, mintegy 30 kilom�terrel meghosszab�tva azt, hogy kiker�lj�k a p�ratlan kicseket rejt� helyet.