Az arannyal és drágakövekkel ékesített maharadzsák márványpalotái, vagy azoknak a millióknak a viskói, akik szerencsés esetben is csak egyszer laknak jól naponta? A Himalája sok ezer méter magas jégsapkás hegyei, vagy két óceán napsütötte partjai? A magukat sanyargató, megszállott jógik, vagy a túláradó földi örömök buja képei?



A szent tehenek, vagy az isteneket kiengesztelõ véres áldozatok; a vallási fanatikusok, vagy az erõszakmentesség prédikátorai? Mindez együttesen jelenti Indiát, az ezerfejû kígyót, amely õsrégi és lomha, végtelenül ellenálló és halhatatlannak látszik; India egy test, amely önmagával vívott, szívós küzdelemben, végtelen lassúsággal bújik ki bõrébõl, s miközben levedli a régit, már látszik az új, a több színben tündöklõ -ám mindig ugyanaz marad.


Éghajlat
India éghajlatára a monszun nyomja rá bélyegét. Az ország nagy részén négy évszak különböztethetõ meg: decembertõl márciusig a hûvös idõszak, április májusban a forró idõszak, júniustól szeptemberig az esõs évszak, és október-novemberben a monszun utáni idõszak. A téli hónapokban ÉK-i eredetû száraz, hûvösebb légtömegek határozzák meg az idõjárást, nyáron a DNY-i monszun idején hullik az egész csapadékmennyiség 80-90%-a. Eltekintve a trópusi Dél-Indiától, az éves és a napi hõmérsékletingadozás a földrajzi szélesség és a tengertõl való távolság növekedésével együtt nõ. Delhiben a januári középhõmérséklet 14 C, a júniusi 33,5 C.

Növény- és állatvilág
Indiában van a világ egyik legváltozatosabb növényvilága, amely a Himalája alpesi vegetációjától a déli trópusi esõerdõkig terjed. A Himalája uralkodó növénye a cédrus és a fenyõ, a Bengál-alföldön a félörökzöld esõerdõk, az észak-indiai alföldön a lombhullató monszunerdõk nõnek.

Az indiai kormányzat az utóbbi idõben számos nemzeti parkot, vadrezervátumot és madárvédelmi területet létesített, hogy megóvják a kipusztulástól a hazai állatfajtákat. Veszélyeztetett állat a tigris, a leopárd, az indiai oroszlán és az egyszarvú orrszarvú. Kevésbé veszélyeztetett az indiai elefánt, a bivaly, az antilop, a vadjuh, a medve, a hiéna, a farkas, a szarvas és a majom. Igen sok madár és kígyófajta (pl. királykobra) honos. Az indiai pávát nemzeti állatnak nyilvánították és különleges védelemben részesítik. (Gurajatban a Gir Lion Nemzeti Park az indiai oroszlánok utolsó rezervátuma.)

Politikai rendszer
Az 1950 óta érvényes alkotmány biztosítja az olyan alapvetõ jogokat, mint a szólás-, gyülekezési és vallásszabadság. Az "érinthetetlenséget", vagyis a tisztátalanságot és alacsonyrendûnek minõsített emberek diszkriminációját hivatalosan megszüntették, s az ilyen alapon történõ megkülönböztetést büntetik.

Népcsoportok
India lakossága nagyszámú etnikai csoportból áll. Észak- és Közép-Indiában a világos bõrû indidák, délen a fekete bõrû malenidák élnek. Az õslakosok (a veddidák) Dél-India erdeibe és hegyei közé szorultak vissza. Kína után India a föld legnépesebb országa: a világ népességének több, mint 15 %-a él itt, míg területe csak a szárazföld 2,4 %-a. Ebbõl adódik az ország legnagyobb problémája a népszaporulat (a lakosság 38 %-a fiatalabb 15 évesnél). A népszaporulatban szerepe van a hagyományoknak: betegség és öregség esetén a gyerekek gondoskodnak a szüleikrõl. Az eredményes családtervezést akadályoz

 

Forr: harmonet.hu