Kheopsz piramisa 
Kheopsz, egyiptomi uralkodó (Kb. Kr.e. 2551 - 2528) hatalmas piramisa az egyetlen, viszonylag épségben megmaradt világcsoda. Az építményt hatalmas méretei miatt "nagy piramisnak" is szokták nevezni. A kínai nagy fal mellett Kheopsz síremléke a világon létrehozott, legnagyobb emberi építmény.A világcsodák listáján övé az elsõ hely. Magassága 146,6 méter, vagyis akkora, mint egy ötven emeletes felhõkarcoló.

Snofru fáraó halála után fia, az ifjú Kheopsz azonnal utasítást adott a piramis építésének elkezdésére. Dzsószer fáraó (Kr.e. 2609 - 1590) temetése óta valamennyi uralkodó piramist emeltetett magának végsõ nyughelyként. Kheposz is követte õsei példáját, és azt szerette volna, ha az õ síremléke minden addigi piramisnál nagyobb és szebb lenne.

A piramis közel kétmillió mészkõtömbbõl áll. Mivel a kész piramis súlya meghaladja a 6 400 000 tonnát, csakis kemény sziklatalajt választottak alapzatul. A rendkívül kemény terület a sivatagban feküdt, két kilométerre a Gíza nevû falucskától. Az építkezés céljából kijelölt, igen kemény talajú területet gondosan elõ kellett készíteni. Felrajzolták a piramis alaprajzát, majd vízmentesen záródó tégla- és vályogfallal vették körbe az egészet. A területet sakktáblaszerûen csatornákkal hálózták be. A hatalmas elõkészítõ munka tíz éven át tartott. Legalább 4000 egyiptomi dolgozott itt, mûvészek, építészek, kõfaragók és egyéb kézmûvesek. Hérodotosz, a nagyhírû görög történetíró (Kr.e. 484 -425) beszámol arról, hogy a munkálatok további 20 esztendeig tartottak.

Kheopsz király gigantikus síremlékén kereken 100000 munkás dolgozott. A gyémántként szikrázó piramis belsejében egy titokzatos, szerteágazó folyosórendszer húzódik meg. Mindazonáltal a tudósok egy része úgy véli, hogy Kheopsz fáraót sohasem temették el a híres, nagy piramisban.


Ezt a meglepõ feltételezést három érvvel támasztják alá:

1. A halotti kamra nincsen feldíszítve. Ez tökéletesen ellentmond az akkori szokásoknak.

2. Az elhunyt fáraó szarkofágja csak félig készült el, a teteje pedig teljesen hiányzik.

3. Rendkívül különös az a tény is, hogy a halotti terembõl két szûk szellõzõcsatorna vezet a piramis felszínére.

A halottaknak azonban nincs szükségük levegõre! Valószínûnek látszik tehát, hogy Kheopsz király sohasem nyugodott ezen a helyen. A Nagy Piramis belsejét 3500 éven keresztül senki sem háborgatta. Nemcsak a gondosan lezárt ajtók tartották vissza a sírrablókat és a fosztogatókat, hanem a rettentõ félelem is.

Az egyiptomiak hite szerint ugyanis a szörnyûséges szellemek õrzik a sírhelyet, és a szörnyetegek könyörület nélkül megölnek mindenkit, aki háborgatni meri a piramis békéjét!

Forr:harmonet.hu